Szalai Gabriella
Ahol találkozhattál velünk:
Ajándék új látogatóinknak!
- 7 tévhit a tanulással kapcsolatban - minikönyv
- "Sima út a sikeres vizsgákig - felnőtt fejjel" - minitanfolyam
Belépés tagoknak
Tanulási tippek
Blog címkék tanulásról
Warning: Use of undefined constant php - assumed 'php' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /web/angolnyelvtanitas/tanuljtanulni.hu/wp-content/themes/angolnyelvvizsga/sidebar.php on line 116
Hasznos, érdekes információk
Annyi a diplomagyáraknak?
Figyelmeztetés: a politikai kommenteket kíméletlenül moderálom. Ez a bejegyzés NEM pártokról és politikáról szól, hanem a tanulásról, a munkaerőpiacról és az oktatásról.
Sokat vitatkoztunk baráti és családi körben úgy két évvel ezelőtt, hogy minek ennyi felsőoktatási intézmény Magyarországra, amikor a jelentkezők zöme télen melegedni jár be, nyáron meg hűsölni. Ráadásul a diplomáik pontosan annyit is érnek.
A kikerülő diplomások nem tudnak maguknak állást találni, és ha találnak is, akkor a munkáltató számára hamar kiderül, hogy sajnálatos módon lényegében semmit nem tanultak, ami a való életben használható lenne. Nemrég beszélgettem két másik cégvezetővel: kiderült, már náluk sem követelmény a diploma szinte semmilyen munkakörben. Ahogy nálam sem.
Ha nem érted, miért, válaszold meg magadnak a kérdést: Te vennél a boltban valamit, ami csak drága, de rossz a minősége, és nincs mögötte nincs valódi érték?
Hasonló a helyzet a doktori fokozatokkal. Hihetetlen félreértések tartják magukat kis hazánkban azzal kapcsolatban, hogy mire való a doktori fokozat. Legtöbben azt hiszik: ez valami egyetemi fokozatnál is magasabb elitképzés, és a munkaerőpiacon határozott előnyt jelent. Pedig a doktori fokozat nem több és nem kevesebb, mint belépő a kutatói pályára. Ha valaki más miatt szerzi meg, az egyszerűen csak az erőforrásainak az elvesztegetése. (Itt egy friss cikk erről, ha érdekel.)
Ez a helyzet tarthatatlan, ezt mindenki tudta, aki egy kicsit belelátott mind a négy oldalba: a munkavállalói, a munkáltatói, az állami-finanszírozási és az oktatási nézőpontokba. Így nem meglepő, hogy a kiszivárgott elképzelések szerint a jelenlegi 29-ről 12-re csökkentenék az egyetemek számát.
A Vélményvezér.blog.hu szerint, idézem: „Nem nagyon lehet vita arról, hogy erre a lépésre szükség van. Teljességgel lehetetlen ugyanis, hogy egy ekkora és ilyen gazdasági helyzetben lévő ország el tudjon tartani közel harminc egyetemet.” És ez utóbbin van a lényeg. Sokan hiszik, hogy az önköltséges képzések azt jelentik, hogy a hallgató fizeti a képzése költségét. Nos, ez nem igaz.
Az az összeg, amit a hallgató fizet, csak egy aprócska hozzájárulás a képzése valódi költségéhez. Aki e világban él, rezsit, netán járulékokat fizet, annak képesnek kell lennie ezt felbecsülni. Valójában az önköltséges képzéseket is az állam finanszírozza. És az állam nem más, mint a szomszédod, a barátaid, és a tönk szélén egyensúlyozó sarki vegyesbolt. Tehát a „diplomagyárak” megszüntetése alapvetően nem rossz gondolat.
De ott van a másik oldal is: bizonyított tény, hogy az az állam, amely az oktatást fejleszti, saját gazdaságának növekedési potenciáljáért dolgozik, és GDP növekedésben is mérhető előnyökhöz jut a jövőben.
Úgyhogy itt inkább az a kérdés, hogy a „diplomagyárak” megszüntetése vajon az oktatást fejlesztő lépés-e, vagy azt tartósan visszavető intézkedés.
Mondd, Te mit gondolsz erről?
Kérlek, segíts eljutni minél több emberhez, és nyomd meg a "Tetszik" gombot!
És ha szerinted a Google-nak is illene tudnia rólunk, nyomj egyet a +1 gombra is!
Írta: Szalai Gabriella
tanulás-tanár és hivatásos tanuló
© 2012 – tanuljtanulni.hu
Elfoglalt, rohanó felnőtteknek segítünk tanulási céljaik gyors és fájdalommentes elérésében, és a munkaerőpiacon való boldogulásban
- Társoldalaink
-
-
29 hozzászólás – Annyi a diplomagyáraknak?
Laciu mondja:
Helyeslem az intézkedés tervbezetet.A maradó intézmények, és hallgatók magasabb szinvonaluak lesznek.
eszoke mondja:
A szülőknek is többe fog kerülni az egyetemre járás. Szeged és Budapest között van még egyetem, Kecskeméten, Szolnokon, Gyöngyösön. Most csak Szegeden lesz, ahol meg fognak nőni az albérleti díjak, hiszen a kereslet is nőni fog, és az úti költség is többe fog kerülni.(a MÁV megreformálása még csak ezután fog következni.) Finanszírozott oktatás mellett is magas összegbe fog kerülni a fiatalok napi élete. Megint a társadalom középrétege az, aki ezt már nem biztos, hogy tudja vállalni.
Gabi mondja:
FYI: Jött a friss hír pont ma reggel: Hoffmann Rózsa tagadja, hogy fontolgatták a Corvinus feloszlatását.
——————————————————————————–
Laciu,
Jó téma! Biztos, hogy ez azzal jár, hogy a fennmaradó intézményekben magasabb szintű lesz az oktatás? Mi biztosítja ezt? A pénz, a finanszírozás és az oktatás minősége között egy amerikai kutatás CÁFOLTA az összefüggést. Sokkoló, de láttam a kutatást, még Bush alatt készült, igaz, nem a felsőoktatásban.
Kötye mondja:
Van valóságalapja a tervezetnek, de ez így önmagában édes kevés. Másodéves közgazdászhallgató vagyok, így az oktatási oldalt testközelből figyelhetem. Valóban sok a diplomás, ugyanakkor kevés az olyan, aki valóban használható tudást sajátít el a felsőoktatási képzés keretein belül: vagy azért mert nem akar (csak bukdácsol), vagy azért, mert nem tud. Amellett, hogy beszüntetnek pár egyetemet, egyéb más, és véleményem szerint nélkülözhetetlen változást kéne eszközölni. Az hogy a hallgatók fizessék meg az egyetemet alapjában véve nem jó felvetés, ha azt nézzük, hogy így csak a ”gazdagok gyerekei” járhatnának egyetemre, és az okos, értelmes, életrevaló fiatalok, akik forrásaik miatt ezt nem tehetnék meg, elvesznének a nagyvilágban…
Az egyik gond az, hogy egyes helyeken már 2-es átlagért is ösztöndíjat osztanak. Kérdem én miért? Meg kéne határozni egy minimum szintet, amit ha valaki nem lép át, akkor szevasz.
A másik az, hogy egyes egyetemekre (habi-egyetemekre)/főiskolákra már szín kettes érettségivel is be lehet jutni (pl. egyes mérnöki karok, tanárképző!!)… a felvételi pontok esetében is meg kéne húzni egy alsó határt, hogy valóban azok kerüljenek be az egyetemre, akik már az első rostán (érettségi) átjutottak.
És végül (persze még lehetne sorolni a problémákat) néhány intézményben az oktatás véleményem szerint nem éri el azt a szintet (ismerősök elbeszélései alapján), hogy azt egyetemnek lehessen nevezni. Évről évre folyamatosan ellenőrizni kéne az oktatások színvonalát, az elsajátítandó anyag életképességét, hogy valóban olyan emberek, szakemberek kerüljenek ki az egyetemekről, akik fel tudják lendíteni a magyar gazdaságot (ipart, mg.-ot, életszínvonalat, stb.)
Összességében jó ötlet néhány egyetem bezárása (vagy összevonása), mert túl sok ”hülye” kap manapság diplomát. Pont ezért támogatom a tervezet gyökereit adó gondolatokat, mert szeretném hogy ha megkapom a diplomámat, akkor az érjen is valamit.
Gabi mondja:
Kötye,
jó gondolat, hogy másra is szükség van. Azt azért hozzáteszem: nekem az utolsó két évben már saját magamat kellett eltartanom, és így megtartanom az ösztöndíjamat, amit csak 4-es átlag felett kaptam meg. Akkor még nem volt diákhitel, mégis sikerült. Mindig ez jut eszembe, amikor a ma egyetemre járók arról panaszkodnak, hogy milyen sokba kerül az iskola. Tanulni kell, és mellette dolgozni, és ha kell, akkor valamelyiket éjjel kell csinálni, alvás helyett. Kemény dolog, de képességeket épít és személyiséget fejleszt. És ez termeli ki azokat az embereket, akiket bárki szívesen lát a cégénél. De ezért a véleményért lehet, hogy simán keresztre feszítenek ezen a fórumon. 🙂
Hargitai Ferenc mondja:
Tény,hogy a fokozott diplomásítás alaposan felhígított egy csomó szakmát-hivatást.Úgy hiszem,ha 2-es,3-as jegyekkel be lehet kerülni pl. a tanárképző karokra,akkor a jövő generációk oktatása kerül veszélybe.A felsőoktatásban tengő-lengő hallgatók,akik valószínűleg már a középiskolát is elbliccelték csak növelik az általunk eltartott dologtalanok és haszontalanok számát.Amíg nincs megfelelő számú tettrekész, valóban tanulni akaró diák, addig igenis csökkenjenek a felsőoktatási helyek.
Ági mondja:
Sziasztok!
Valóban felesleges 29 főiskola,egyetem, akármi ebbe a kicsi, és gazdasági problémákkal küszködő országba. Persze akkor majd mindenki fel lesz háborodva, hogy miért a mi munkahelyünket zárják be?? hm? Na vajon? Mert valós tény, hogy egyes egyetemeken semmit nem tanulnak a diákok. Nem azért, mert nem akarnak. Sok feltétel nem kellőképpen adott, sajnos a kedves oktatók is elég régi bútordarabok..Remélem azt is, hogy az intézmények bezárása felébreszti a tanárvilágot is, hogy mit kellene tanítani, és milyen színvonalon. Ideje végre tényleg egyes szakokon minőséget adni. No és persze az ösztöndíjazásban is kéne egy országos egységesítés, mert az ELTE és más vidéki egyetemek ösztöndíjaiban nagyon nagy különbség van. Talán ha kevesebb egyetem lesz, a tehetségesek el tudnak éldegélni az ösztöndíjból, így sajnos nagyon nehéz.
Katka mondja:
Én azt gondolom, hogy a tudás fontos és ha lecsökkentik a főiskolák számát, akkor a tudás hozzáférhetőségét csökkentik le. Az északi országokban a lakossági létszámmal arányosan nézve még mindig több a főiskolai végzett mint hazánkban!!! Nem gondolom, hogy a főiskolák számával van a legnagyobb gond hazánkban. Nekünk azt gondolom pont a tudásunk volt az, amit jól tudtunk kamatoztatni és ezt elvenni, szerintem azt jelenti, hogy még jobban megyünk le a lejtőn. Ha megnézitek azokat a népeket, országokat ahol jó lét van, ott nagy hangsúlyt fektetnek a magas szintű képzésbe. Ha nem jó az oktatási rendszer, akkor a rendszert kell modernizálni, életképessebbé tenni, nem megszüntetni kellene!!!!
Maya mondja:
Sziasztok!
Én azokat az egyetemeket, főiskolákat tartom feleslegesnek, amik csak úgymond ”alibi” diplomát adnak. Ezek kb. csak arra jók, hogy azoknak is legyen diplomájuk, akik túl hülyék ahhoz, hogy egy ”igazi” egyetemet elvégezzenek. Ugyanakkor rontják a többi diploma értékét, annak ellenére, hogy a legtöbb helyen tisztában vannak ezeknek az iskoláknak az értékével és aszerint is veszik figyelembe.
Ami az oktatás színvonalát illeti, azt hiszem mind az iskolák, mind a diákok hozzáállásán lenne mit változtatni. Nem tudom, mikor is kezdett el igazán romlani a helyzet, de én pl. pont abban az időben jártam főiskolára, amikor szinte minden évfolyamon más rendszerben tanultak a diákok, és akkor vezették be, hogy van fizetős, meg nem fizetős és ezen a téren egy dolog elég drasztikusan kiütközött: ha valaki nem volt elég jó tanuló, hogy fölvegyék, még mindig bejuthatott a fizetős képzésbe. Ami önmagában még nem is lenne nagy baj, csakhogy érdekes módon ahogy jöttek a vizsgák, a fizetős diákok valahogy jobban bent maradtak, mint a nem fizetősök…
És ahogy romlik a végzősök valós tudásának a színvonala, úgy romlik egy iskola hírneve és piacképessége is.
Viki mondja:
Tökéletesen egyetértek Gabival.
Nem volt olyan családi hátterem, ahonnan támogatást kaptam volna, így saját erőből, saját forrásokból,napi 8-10 órás munka mellett tettem le a diplomám. Nem ecsetelem, mibe került, de summa cum laude lett. És ez a lényeg.
Aki TÉNYLEG akar tanulni, azt fel fogják venni a 12 egyetem valamelyikére.
Dr.K Zs mondja:
Sziasztok!
A doktori fokozat megszerzése legalább öt év az ember életéből, és kb. 3,5 millió Ft-ba kerül. Szerintem ennek az ”erőfeszítésnek” tükröződnie kellene a fizetésekben is.
Mindjárt vége afélévnek, és a káosz a leggyengébb kifejezés, amivel jellemezni lehetne a mostani helyzetet.
Gabi mondja:
Maya,
”mind az iskolák, mind a diákok hozzáállásán lenne mit változtatni” – végre valaki megemlítette, hogy erről mi is tehetünk…örülök neki. Könnyű a felelősséget elhárítani, mondván: az iskola hibája, a tanár hibája, a rendszer hibája. De mi töltjük meg az értéktelen képzések padsorait, és mi értéktelenítjük el még inkább azzal, hogy puskázunk, netről másolt dolgozatokat adunk be…stb. 🙂
Katka véleményét ajánlom mindenki figyelmébe! Ez az érem másik oldala. Igaz, ha nincs miből finanszírozni, hiába lenne jó, ha maradna 29 egyetem, de azért van abban valami, amit írtál, Katka!
Viki,
köszi. Kicsit féltem, hogy mindenki a torkomnak ugrik emiatt… 🙂
Gabi mondja:
Dr. K.Zs,
és ki fizetné meg? :)) Kinek kell a doktori fokozat? A cikk megadja a választ: a kutatásban van rá szükség. Csakis és kizárólag. Igen, ha kutató vagy, és eredményeket hozol, fizessenek meg. De mondjuk egy HR pozícióban tükröződjön a fizetésen a PhD? Minek? Talán több profitot termel egy ember, aki doktori képzésen vett részt? Ez itt a baj…a valóságtól való elrugaszkodottság.
Sz.N. mondja:
Minden szinten – általános iskola, szakmunkásképző, szakiskola, gimnázium, művészeti középiskolák, főiskolák, egyetemek – NAGYON NAGYON magasra kellene tenni a lécet, nem szabad engedni a színvonalból. Nem lesz gondja annak a munkaerőpiacon, aki jó iskolát végez el…
MINDENHOL, (bölcsődétől kezdve…) a maximális színvonalat kellene nyújtani a gyermekeinknek.
Ennek ALAPVETŐ eleme a csoportlétszám csökkentés.
Nincs az a csodamódszer, nincs az a tehetséges pedagógus, aki 20 fős bölcsődés, 30 fős óvodás, 35 fős általános és középiskolás, 40-50 fős szemináriumi csoportokban színvonalas képzést tud adni.
4 gyermekes anyukaként már látom: NEKEM kell a gyermekeimet tanítani (nyelv,tanulás szeretete, logikus gondolkodás, pénzügyek, beszédkészég, önbizalom…)….
Amíg csak lehet (4-5 éves korig) megmenekítem őket a darálótól, amit a tömegmegőrzőként működő közintézmények (bölcsi, ovi, iskola) jelentenek, utána pedig minden erőmmel ellensúlyozom a káros hatásokat.
Egyetem: a szülőn múlik, hogy meg tudja értetni a gyerekével: az egyetemi évek NAGYON ÉRTÉKES évek, nem lébecolásra valók. Inkább várjon egy évet egy jó egyetemre, és kóstoljon bele a munka (vagy munkanélküliség) világába, minthogy melegedjen a langyos vízben.
üdv:
négygyermekes anyuka
kandúr bandi mondja:
Rpossz hirem van. Végre dolgozó embereket kellene képezni és nem alulképzett ”diplomásokat” akik semmire sem használhatók. Az én diplomám értékéát devalválja ez a sok tudás néleküli pair. Keveset deazt jól.
Gabi mondja:
Sz.N,
na, ez a felelősségvállalás. Ritka! Tanár barátaimtól hallom: a szülők általános hozzáállása az, hogy az iskola tanítson, neveljen, és a szülőnek lehetőleg ezzel már semmi gondja ne legyen. (Általános iskolás, alsó tagozatos tanárok.)
————————————-
Egy politikai kommentet moderáltam. Ahogy írtam: kíméletlen leszek.
Sz. Orsolya mondja:
Nem értek egyet azzal, hogy bezárnak teljes egyetemeket, főiskolákat. Tavaly végeztem (pont a Corvinus Élelmiszertudományi karán) és én úgy látom, hogy az egyetemi oktatásban nem az a legfőbb gond, hogy bolognai rendszerű-e, vagy milyen az oktatás színvonala, inkább abban látom, hogy a hallgatók maguk vesztették el a motivációjukat arra, hogy tanuljanak. Az órákon néha olyan alapzaj van, hogy alig érteni a tanárt. A puskázás hihetetlen méreteket öltött és szerintem a tanárokat már nem is érdekli, ráhagyják a csalóra, mert nem akarnak ”gonoszak” lenni. És lehet, hogy azért, mert már öreg vagyok és nosztalgiázok, de a hallgatók egy jelentős része szerintem elég ostoba, már úgy kerül be a rendszerbe, hogy a kémiai, fizikai és biológiai ismeretei hiányosak, tájékozatlanok az élet számos területén, kivéve a bulikat és az aktuális divatot.
Nem állítom, hogy nem voltak olyan órák, amelyek teljesen feleslegesnek tűnnek, de a harmadik diplomám után merem állítani, hogy nincs felesleges tudás, mert nem tudhatjuk, hogy mikor kerülünk olyan helyzetbe, amikor szükség lehet rá.
Szerintem felsőoktatási intézmények teljes megszüntetése helyett inkább a ”büfészakok” finanszírozását vonják meg és akinek van pénze, hát vegyen a gyerekének diplomát. Csak fizesse meg maga hallgató vagy a családja, hogy a középiskolában nem tanult.
Sokkal fontosabb lenne, ha a felvételi minimumpontszámokat felemelnék egy reálisan elvárható szintre (hármas átlag alatt ne jusson be senki), a nem keresőképes tudást biztosító szakokat egyszerűen ne finanszírozzák tovább, ezt egyébként jól lehetne vizsgálni az egyetemek hallgatói közötti tudásfelméréssel, mint a kompetenciatesztek az általános iskolában, és ami a legfontosabb lenne: a középiskolai érettségire leginkább gondolkodni és összefüggéseket meglátni tanítsák meg a diákokat és ne magolni!
Sz. Orsolya mondja:
Nem értek egyet azzal, hogy az óvodával és az általános iskolával baj lenne. Nekem inkább az osztálytársak szüleivel van problémám.
Az pedig nem új dolog, hogy a szülőnek tanítania kell a gyereket, már engem is kikérdeztek a szüleim, én is kikérdezem az enyémeket (néha még az egyetemistát is, ha kéri) és legjobb tudásom szerint válaszolok a kérdéseikre, amiből meg béna vagyok (magyar irodalom), abból magántanár segítségét kérem.
Persze, mindez kicsit frusztráló lehet, amíg az osztály lecsúszott rétegből származó tanuló elpoénkodják a tanórát ignorálják vagy éppen verbálisan inzultálják a tanárt. De erről nem a tanár tehet, hogy tarthatna rendet, amikor ezekkel a gyerekekkel a saját szüleik se bírnak…
Gabi mondja:
Na, ez a tuti:
”a harmadik diplomám után merem állítani, hogy nincs felesleges tudás, mert nem tudhatjuk, hogy mikor kerülünk olyan helyzetbe, amikor szükség lehet rá”
Csatlakozom!
Bálint mondja:
Véleményem szerint, ebben az országban. Az alapvető probléma, hogy az oktatáson és az egészségügyön spórolnak.
Nem ott ahol kéne.
Na de egyetemekhez kapcsolodóan, nem csak az egyetemek számát kéne csökenteni, hanem nemesi egyszerűséggel átkéne szervezni gyökereitől az egész magyar oktatási rendszert. A diákok teljesen felesleges dolgokat tanulnak az iskolában. Amire az életben nem lesz szűkségük. Miközben a végzet diákok 80% nem tud normálisan számolni, olvasni, szöveget értelmezni. Viszont lehet hogy kiválóan tudja az aceton képletét… Vagy pl nem tudja mi volt 1848-ban… Szóval én részemről mindent átszerveznék legalulról. Csak sajnos ezzel a kormány (ép aktuális) nem foglalkozik. Csak félmegoldásokat keress. Reméljük most jó irányba mozdulnak a dolgok.
norbi mondja:
Nagyon jó felvetés az egész téma. Talán kicsit szűk intervallumra fogom bővíteni a problémámat, de azért leírom. Nálunk már pár napja háborog az évfolyamom a döntés miatt. Én a BMF-re vagyis az Óbudai Egyetem jogelődjére jelentkeztem. Idén érte el az egyetemi szintet, megkapta a nevet, erre a tanárok emelték a követelményt, a hozzállást és mindent, de persze csak gyerekcipőben jár az iskola ilyen téren. (Sajnálom is szegény rektort…. év elején annyira hangsúlyozta, hogy nagy álma volt egyetemmé tenni a sulit…. nesze neki…..)
Minket elvileg – értelemszerűen – a BME-vel vonnának össze, bár hogy milyen formában azt még csak találgatjuk…. A lényeges kérdés azonban itt is az amit az előző kommentek is felvetettek már: tényleg sok a felsőoktatási intézmény, az én sulim esetében tényleg elismertebb a BME és tényleg okosabbak az ott tanuló diákok, de akkor például ott vagyok én is. (és sok más hozzám hasonló gondolkodású)
Mehettünk volna BME-re is, a pontszámomba bőven belefért volna a BME villamosmérnöki kar is, de én saját döntésből és nem lustaságból mégis a BMF-et választottam, hiszen nem látom értelmét az orrvérzésig tanult elméletnek. Ebből pedig szintén felmerül a nagy kérdés, hogy vajon milyen a munkaadók hozzállása ?!?!? Hiszen nem tanulom agyon az elméletet, de mégis ”életrevalóbb” tanáraim voltak és képzésem lesz ha elvégzem a sulit. Amikor pedig állásinterjúra megy a BMF-es emberke, és vele szembe jelentkezik egy BME-s akkor tuti , hogy a BME-s kapja meg az állást 😕 és nem – feltétlen – azért mert többet tud… csak azért mert őt be lehet rakni valami felső pozícióba stabil h”téglának”, úgy, hogy gyakorlatilag semmit nem csinál
A nagy helyzet pedig az, hogy igaza van mindenkinek…. Nálunk sok olyan ”sügér” van aki – ha 8 év alatt is – de elvégzi a kandót, tehát érthető a BME színvonal imázsa, de ugyanakkor ők meg 4 évet próbálnak becsülettel végigtanulni, de onnantól nem sok mindent csinálnak (persze tisztelet a kivételeknek itt és ott is!!)
Bár engem nem annyira zavar az egész téma addig amíg nem veszik el az állami támogatásomat, csak azért tényleg van valami ebben a ”túl sok egyetem” dumában. Valahol tisztábbá kéne tenni a képet és ha valaki elvégez egy egyetemet, akkor annak legyen értéke… mert amíg ugyanúgy tekintenek valakire aki 2-essel bukta végig a 4 éves BSC-t 8 év alatt, mint arra aki 4-essel végigcsinálta elsőre…. addig tényleg van min változtatni.
Gabi mondja:
Bálint,
az alulról való átszervezésben annyiban igazad van, hogy a hallgatók saját tanulásra való képtelensége miatt is olyan rossza az oktatás. Hiányoznak az olyan alapvető képességek, mint a kutatás, információfeldolgozás képessége, az anyanyelvi szóbeli és írásbeli kommunikáció. Erre van egy gyönyörű példán, bár kicsit lesújtó. Egy külföldi pszichológus órát tartott az állítólag legjobb magyar egyetemen. És miután 10 percben elmondta, miről is szól az anyag, feldobta a dolgot megtárgyalásra. (Ami egy tanulási eszköz. Az egyik legjobb, ráadásul.) És a hallgatók ültek szótlanul, és semmit nem lehetett kihúzni belőlük. 🙁 Anyanyelvi kommunikáció. Ezt a fajta kommunikációt (vita, érvelés) általános iskolában kellene elsajátítani. Vajon felmenti a hallgatókat az, hogy ”nem szoktak hozzá” az ilyen órákhoz? Hogy a többi prof csak leadja az anyagot, de nem tárgyaltatja meg? Szerintem nem. Csak jó kifogással szolgál. Szóval, ott a pont!
Norbi,
gyorsan hadd cáfoljam. Egy állásinterjún (a jobb cégeknél, ahova te is kerülni akarsz, gondolom), a képességek számítanak, és főleg az attitűd! Nem kell elkeseredni, mert a sügérek közül mindig kimagaslik majd az, aki komolyan veszi a tanulást. És ezt meg fogják látni rajtad az állásinterjún. Ha pedig nem, akkor oda te nem akarsz menni dolgozni. 🙂 Amúgy, a tapasztalataim nagyon hasonlók a felsőoktatásból.
Bujtás Barbi mondja:
Eljött a Gabi ideje, sokkal előbb, mint gondoltam volna. Meg kell tanulnunk tanulni, mert a tudáshoz vezető út–úgy tűnik–nem a hivatalos oktatás. Ha valaki akar tanulni és képes is rá, az fog tudni tanulni intézmények nélkül is, az Internet, a konnektivista tanulás és a személyes tanulási hálók kora elkezdődött.
🙂 Nagyon érdekes volt olvasni a bejegyzést és a hozzászólásokat is, én komolyan azt hittem, hogy én vagyok az egyetlen az egész országban, aki nem háborodott fel az egyetemekkel kapcsolatos intézkedéseken.
SZ.N. mondja:
:-))) köszönöm!
Tanárfamíliából jöttem (anyukám, apukám, férjem tanár…)
Pontosan tudom, mire képesek és nem képesek a mai pedagógusok a mai feltételek között.
(nagy csoport és osztálylétszám, lelkileg elhanyagolt, ”nemnevelt” gyermekek)
Továbbra is vallom: a KULCS a CSOPORTLÉTSZÁMOK DRASZTIKUS CSÖKKENTÉSE.
üdv:sz.n.
Gabi mondja:
Barbi,
🙂 🙂 🙂
Naszályi Péter mondja:
Kétségtelenül változtatni kell, de nem az amerikai szakbarbár-képzés irányába, hanem mindenképpen a széleskörű, nagytudású szakember-képzés irányába. Azt ugyanis, hogy az egyetemen, szakközépben megtanult anyag melyik részével helyezkedhet el valaki, nem lehet előre megmondani, és minél többet tud, annál jobban tudja ellátni a munkáját.
Az én ifjúkoromban az volt a divat, hogy tanuljon meg az ember több szakmát és élete során időnként váltson. Ha nem is ennek jegyében, de volt vagy 15 munkahelyem. Álláskereséskor mindig az volt a probléma velem, hogy ”túlképzett” vagyok kb. 8 diplomámmal.Annyi mindenképpen igaz, hogy valamelyik ismeretemmel, ha szűkösen is, de még ma is meg tudok élni. Ennyit az eladható ismeretekről. Arról nem beszélve, hogy mivel több mint 40 éve diplomáztam, van bőven olyan ismeretem, ami alapnak ugyan jó, de már messze nem fedi a mai igényeket.
Gyöngyvér mondja:
Abban az esetben mi lesz a következmény, ha azt az iskolát bezárják ahol végeztem?
Elértéktelenedik a diplomám is? Mit fognak a munkáltatók lépni, hogy fognak ehhez hozzáállni? Vajon bárki felvenne majd egy olyan diplomást aki olyan helyen végzett ami már nem létezik?
Nem tudom mit gondoljak. Nem érzem úgy, hogy csak úgy kaptam volna a diplomámat, megdolgoztam érte, 4-es érdemjeggyel végeztem és nem kettes-hármasokkal bukdácsoltam végig a 4 évet (én még a sima főiskolai képzésre jártam).
Eleget szenvedtem én is azoktól a csoporttársaimtól, akik kimosolyogták a vizsgán a hármast, vagy (ilyen is volt) kihisztizte.
Néha úgy éreztem semmi értelme tanulni, tovább csinálni, az ilyen ügyeskedők miatt, semmit nem fog érni a végzettségem, amit én szeretek csinálni, és jól csinálom. ,(
De nem adtam fel, reménykedtem abban, hogy értékelik az erőfeszítéseimet. Volt olyan tanár aki az egyik dolgozatomra azt hitte nem én írtam és lehúzta 2-esre. Másnap bevittem az egész háttéranyagot amiből dolgoztam és amikor meglátta, bocsánatot kért, kijavította 5-ösre a dolgozatomat. Azt mondta túl sok az internetről letöltött szenny, önállótlan, gondolkodásra képtelen egyéntől származó sületlenség. Annyira magas szintű volt a dolgozatom (a többihez képest), hogy azt hitte nem írhattam én. Nagyon büszke voltam, hogy elismert és hogy bocsánatot kért. 🙂
ditti mondja:
Szerintem mindegyik hozzászólásban van igazság.
Sajnos, a mai diákok motiválatlanok, nincs jövőképük. Beülnek a képzésekre a családi pótlék és a diákigazolvány miatt. Reklamálnak, ha van egy kis követelmény. Tanulni??? Azt minek?
(OKJ-s felsőfokú szakképzésben tanítok)
A szülők sokszor fáradtak kikérdezni a diákot (kisebbet, nagyobbat egyaránt), nem érdekli őket, nem foglalkoznak velük, mindent az iskolától várnak.
DE aki oda is figyel a gyermekére, attól sem várható el, hogy minden tantárgyat tudjon és otthon tanítsa. OK, hogy magántanárt fogadok, ha van miből… Az iskola felelőssége igenis megvan – az első perctől kezdve.
A főiskolákon, egyetemeken tényleg drága, fizetős luxusszakokká kéne tenni azokat, amelyeknek nem sok értelmük van, vagy a piacnak nincs szüksége rá.
Követelmény pedig legyen – már a bejutásnál is. Az olyan szakokon, amikből Dunát lehet rekeszteni, minek indítsunk 29 egyetemen több ezres képzést?
Visszatérve a szakképzésre: nem egy munkakörben elég lenne a szakmenedzser- v. ügyintézői végzettség érettségi után. Erre mi történik? Képezünk bizonyos szakokon egy rakás diplomást és ezekre a munkákra őket veszik fel. Túlképzettek, a gyakorlathoz semmi közük. Sajnos.
A nyelvtudás ugyanúgy probléma. Az iskolákban kevés a jó nyelvtanár, mert mindegyik drága magánórákat ad v. nyelviskolában dolgozik. Nem mindenkinek telik rá. Miért kell minden ingyenes dolog silány minőségű legyen? Adjunk is valamit meg nem is? Ez az általános- és a középiskolák elve?
Ditti (szaktanár, 3 gyermek édesanyja)
Bálint mondja:
Ditti
Teljesen igazad van nyelvtanárokban, semmit nem tanítanak konkrétan. Nekem is elvileg emelt óraszámú nyelvórám volt első év végén még tudtam is a nyelvet aztán a tanárom magánügyi problémái miatt. Kimaradt egy évem most meg arra akarnak építeni ami nincs meg.
Én úgy csinálnám hogy lenne egy négy éves alap képzés ahol matek magyar ének technika tesi. És mindenből a legalapabb dolgokat.(osztás, szorzás, kivonás, összeadás, olvasás,írás) De becsülettel. És akkor a következő négy év mondjuk az úgy a felsőnek felelne meg. Ott kb… matek egy kicsit bonyibb szinten pl kamat számolás meg ilyenek… ami úgy már kell a mindenapi életben. Aztán még kémia a nagyon alap dolgok semi képlet meg felesleges számollás. Mármint felesleges képletek. (mert pl azt nem árt ha tudja az ember hogy a víz H2O) Aztán magyarból irodalom történelem meg ilyenek… Azzt is tudnia kell az embernek. Töriből meg általános világtörténelem. Minimális évszámmal, csak hogy itt is kb képbe legyenek a diákok. Aztán meg ének. Mert a zene nagyon sok mindenre megtanít. És ez után a nyolc év után lehetne választani hogy ki mit akar tanulni bővebben. Aki mondjuk a kémiát nem szerette meg az ne is tanuljon tovább kémiát pl. és amit választ ami érdekli arra felépíteni az egyetemek képzését amiből meglesz a szakmájuk… Mert az ok, hogy nem tudja egy nyolcadikos gyerek hogy mi akar lenni de azt csak tudja hogy mit szeret csinállni tanulni mi érdekli kb… Szóval valami ilyesmi… De ez ami most van, hogy mindent tanítunk mindenkinek. Mert annak aki bölcsész akar vagy jogász lenni annak mi a fenének, fizika vagy kémia(hangsúlyozom természetesen az alap dolgokat megkell tanítani milyen anyag mérgező, testek mozgása halmazálapotta stb, általános világtörténelem) Szóval kb persze jó néhány tantárgyat nem említettem… De írjatok beküldjük a kormánynak…xd
Szólj hozzá!
Te mit javasolsz ezzel kapcsolatban? Van valami kiegészítésed, megjegyzésed?
Segíts másoknak, és írd le itt!