Szalai Gabriella
Ahol találkozhattál velünk:
Ajándék új látogatóinknak!
- 7 tévhit a tanulással kapcsolatban - minikönyv
- "Sima út a sikeres vizsgákig - felnőtt fejjel" - minitanfolyam
Belépés tagoknak
Tanulási tippek
Blog címkék tanulásról
Warning: Use of undefined constant php - assumed 'php' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /web/angolnyelvtanitas/tanuljtanulni.hu/wp-content/themes/angolnyelvvizsga/sidebar.php on line 116
Hasznos, érdekes információk
Új kutatás: magukba fordulnak és lapítanak a magyar fiatalok
Ismered az új felmérést a 15-29 éves magyar fiatalokról?
Közönyösek és passzívak. Otthon, a számítógép és a tévé előtt töltik a szabadidejük nagy részét, nem tudják, mihez kezdjenek az életükkel.
A helyzetüket rossznak, a válságot vég nélkülinek és jövőjüket bizonytalannak látják.
Ha te is látsz magad körül ilyen fiatalokat, vagy esetleg te is így érzel, akkor ez a blogbejegyzés neked szól!
Két rövid, de annál fontosabb tippet adnék csak.
Ha biztonságérzetre vágysz
Ha biztonságban akarod magad érezni a bizonytalanság közepette, akkor annak egyetlen módszere van. Építs piacképes képességeket! Olyanokat, amin még ennél nagyobb válság és munkanélküliség sem fog.
Amit én ajánlok: elsősorban fejleszd a legnagyobb munkaerőpiaci hiányképességet, az anyanyelvi kommunikációs képességeidet (írásban és szóban is), másodsorban pedig tanulj és gyakorolj idegen nyelveket (akár otthon önállóan).
Legyenek saját tanulási projektjeid! Tervezz rövidebb időtávokra! Most 3 hónap erre, aztán 2 hónap arra – így könnyebb belefogni is, és kitartani is mellette. Nem kell ehhez drága iskola, vagy tanfolyam!
Elég ha van egy ismerős, aki "korrepetál", megmutatja, milyen forrásokból tanulhatsz! Vagy gyakorolni is akarod a szakterületed? Ajánlj fel rövid ingyen munkát, referenciáért cserébe! Keress egy ismerőst, aki az adott szakterületen dolgozik, és indulj el onnan!
És még egy dolog: hidd el, hiába írnak mindenféle papírokat az álláshirdetésekbe, a TUDÁS sokkal többet számít egy munkáltatónak. Ha meglátod az álom-állásod, jelentkezz bátran! Fontos, hogy ne várd el magadtól, hogy rögtön legyen önbizalmad, amikor álláskeresésbe fogsz! Ez nem így működik! Majd a huszadik pályázat, és az ötödik állásinterjúi után megjön! És ahogy megjön az önbizalmad, az interjúk is egyre jobban fognak sikerülni.
Van egy nem várt előnye is annak, hogy elkezdesz piacképes képességeket építeni: az állandó önfejlesztés új fejezetet nyit az életedben, a teljesebb élet, az önbecsülés és önbizalom fejezetét! Ez a pesszimizmus és kilátástalanság egyik legjobb gyógyszere.
Ha nem tetszik az itthoni környezet
Kiábrándultál az itthoni életből az intézményesített kormányzati korrupció és a bankok rablógazdálkodása miatt? (Ebbe a kettőbe fektetett bizalom van mélyrepülésben ugyanis a 15-29 éves fiatalok szemében.)
Készülj külfödre! Keress aktívan lehetőségeket, kérdezősködj, kutass interneten, olvass élménybeszámolókat másoktól, készülj fel a váltásra, és képezd magad!
Sokan ott követik el a hibát, hogy azt mondják "mennék, de nincs lehetőségem". Ez nem igaz! Lehetőségekkel van tele az éter! Csakhogy ezek ritkán fognak az ajtódon kopogtatni. A lehetőségek természete olyan, hogy neked kell rájuk törnöd az ajtót!
Egy a lényeg: húsevő olvasóknak azt ajánlom, hogy NE várjanak a sült galambra! Vegetáriánusoknak pedig, hogy kaparják ki a saját gesztenyéjüket.
Neked milyen terveid vannak? Mit szeretnél csinálni? Tanulni?
Nyomd meg a "Tetszik" gombot, és terjeszd!
És ha szerinted a Google-nak is illene lenne tudnia erről, nyomj egyet a +1 gombra is!
Írta: Szalai Gabriella
tanulás-tanár és hivatásos tanuló
© 2012 – tanuljtanulni.hu
Elfoglalt, rohanó felnőtteknek segítünk tanulási céljaik gyors és fájdalommentes elérésében, és a munkaerőpiacon való boldogulásban
- Társoldalaink
-
-
7 hozzászólás – Új kutatás: magukba fordulnak és lapítanak a magyar fiatalok
Tamas mondja:
Szerintem sem konnyu a mai fiataloknak.De a tegnapi fiataloknak sem volt az. Amikor Oreg angol baratommal errol beszelgettunk, akkor O az apjat idezte, aki egyszeruen azt mondta neki: emeld fel a hatsodat, fiam.
Szerintem ez egy osszetett es mely igazsag.
Gabi mondja:
"Emeld fel a hátsódat, fiam!" – köszi, ezt még felhasználom. Mély, katarktikus igazság. 🙂
Laci mondja:
igazság=valóság
ezt kéne megérteni,nekem évek óta nem megy…
fel lett dobva megint egy téma amiről sokat lehet, neeeeeee, írni…lol
Cselekedj,Légy aktív…
Anikó mondja:
A "mai fiatalok" mindig is szörnyűek voltak, ezt már Platón is megmondta 😉
Valahogy aztán mégis mindig elboldogult mindegyik generáció, és kitermelte a következőt.
Én azért sajnálom a mai fiatalokat. Nagyon nehéz helyzetben vannak. Olyan szinten el vannak szakítva a biztonságos, természetes közegüktől és bele vannak ágyazva egy mesterséges, bizonytalan, szétesett világba, amennyire még egyetlen korábbi generáció sem volt, idáig, szerintem. Csoda, ha ezek után védekezően befordulnak, és közönyösek, passzívak, médiafüggők lesznek? 🙁
Természetesen van kiút innen is, ahogy azt gabi nagyon is jól leírta ebben a blogbejegyzésében is. Bár a külföldre biztatás bennem egy kicsit ellentmondásos érzéseket kelt… nehogy már itthon ne legyen semmilyen jövője egy magyar fiatalnak. De gondolom, h Gabi nem ezt akarta mondani ezzel.
Gabi mondja:
Én azt vallom, hogy külföldön sincs semmi, amit TE nem viszel magaddal – de ezt csakis az érti meg, aki már lehúzott pár évet kint, és visszajött, és itthon is megpróbálta. Persze, vannak különleges körülmények… Pl. a nemzetközi hírű kutató, aki itthon a pozicióféltés/féltékenység és az alulfinanszírozottság miatt sosem tudna annyit letenni az asztalra, mint az Egyesült Államokban. De a legtöbbünk nincs ilyen különleges helyzetben.
Én szeretek itthon lenni, és csakis lehetőségeket látok magam körül. Rengeteget. Persze az is igaz, hogy sokkal több tanulás kell az itthoni boldoguláshoz, mint a külföldihez. Ott már megteremtették a jólétet, abba beleülni könnyebb, mint itt is megteremteni ugyanezt. Főleg, hogy lépten-nyomon akadályoznak. De szerintem lehetséges. De azt, hogy a mai fiatalok között a vállalkozókedv sosem volt alacsonyabb, nagyon meg fogjuk fizetni. És a magába forduló, kockázatkerülő magatartás pontosan ellentmond a vállalkozókedvnek. Ha egy tanácsom lehetne a mai fiataloknak: vállalkozz. A semmiből is fel lehet építeni egy céget. Nekem is sikerült. Igaz, iszonyatosan sok tanulással és áldozattal, de megéri.
Gábor mondja:
Én egy tartós „munkanélküliséget” követően (egy év), 42évessen pont olyan lettem, mint a cikkben írt fiatalok. Motiválatlanan, egyre jobban bezárkózó, reménytelenséggel teli. Pedig volt munkám, csak épp feketén, és dicsérettel levégeztem egy 3 szakmát adó tanfolyamot, de még így is belebetegedtem, hogy nem kellek sehová.
A barátaim külföldre mentek, így a magány is hozzájárult, és ők a kevesebb tudással bizony jobban boldogultak külföldön, mint én itthon.
Ők külföldön önbizalmat kaptak, reményt arra, hogy meg tudnakélni, valamit segítőkész és kedves helybéliket ismertek meg, (más a mentalitás) míg én itthon elutasítást, megfáradt embereket, reménytelenséget, és a béreket nem is említem.
A környezet befolyásoló tényező, az, hogy kik vesznek körül, milyen lékör vesz körül és ebben a milyenek látjuk a saját helyzetünket.
A kinti ismerőseim is megfáradt emberként költöztek külföldre, egy év után boldogok, lelkesek, az önbizalmuk akkora mint még soha, és amikor hazajönnek látogatóba, alig várják, hogy visszamenjenek, mert a hazai környezetben már nem érzik jól magukat.
Persze ahány ember és ahány környezet, annyi tapasztalat. Én imádom a Mecseket, ahol élek, ezért nehéz elszakadnom, de ha így folytatódik, akkor halhatnom kell a barátaimra és menni, külföldre.
Szóval, én megértem a mai fiatalokat, már csak azért is, mert jól látják ők is, hogy nem az él meg, aki dolgozik, becsületes, hanem az aki lop, csal, hazudik, egoista, rosszabb esetben bűnöző.
Továbbá, amennyi válás van, apai minta nélkül felnövő gyerekek, vagy épp a rossz szülői minta, (alkoholista, vagy megfáradt apuka, anyuka, vagy karrierista anyuk aki soha nincs otthon..stb).
Nem látom, hogy ez változna, szerintem elmélyül a társadalmi válság, és aki nem akarja, hogy magával rántsa, az elmegy egy jobb közegbe.
Manó mondja:
Kedves Gabi!
Nagyon köszönöm az itt leírtakat, sokkal de sokkal több ilyen jellegű cikkre lenne szükség! Én is azon megzavarodott fiatalok közé tartozom, akik nem találják a kiutat, mert nem pont a "piacképes" hivatások érdeklik, és mindenhol azt tapasztalja, hogy másból meg egyszerűen nem lehet boldogulni. (Érzem, hogy ez a fajta gondolkodás csapdákat rejt, de nem egészen találtam meg a kiutat…)DE el kell hogy mondjam, hogy rettenetesen besokalltam a felnőttek, TANÁROK sopánkodásain. A sarki bolttól kezdve az egyetemi előadásokon át mindenhol csak azt hallom, hogy nekünk fiataloknak milyen nehéz és kilátástalan, majd a jó szándékú felnőtt és TANÁR (aki elvileg nevel, példát mutat, lelkesít) megvonja a vállát, és megy tovább. Nem bírom már ezt az állandó sajnálkozást, sopánkodást, mert ez még jobban lehúz. Mert igen, köszönöm szépen, a problémákat én is érzékelem, de ha a környezetem még rá is kontrázik, az nem visz előre. Úgyhogy még egyszer köszönöm ezt a cikket, remélem, a jövőben is olvashatunk hasonló, fiataloknak szóló lelkesítő sorokat! Rádöbbentett, hogy igen, van remény, és a pánikolás, tanácstalanság és szájtátiság helyett a "hátsómat kell felemelnem". 😉
Szeretettel,
Manó
Szólj hozzá!
Te mit javasolsz ezzel kapcsolatban? Van valami kiegészítésed, megjegyzésed?
Segíts másoknak, és írd le itt!