Tanulj egészségről, betegségről: Krónikus fertőzések – Hogyan kerüld el a kullancs okozta fertőzéseket?
A természetjárás és a szabadtéri programok öröme mellett tudatosítanunk kell egy apró, de annál veszélyesebb kockázati tényezőt: a kullancs okozta fertőzéseket. Ezek a betegségek olyan zoonózisok (állatról emberre terjedő kórok), amelyeket vérszívó ektoparaziták, a kullancsok terjesztenek, és amelyek kezelés nélkül súlyos, életminőséget rontó, krónikus állapotokhoz vezethetnek.
A klímaváltozás hatására a kullancsok aktivitási időszaka kitolódott, és földrajzi elterjedésük is megváltozott, így ma már nemcsak az erdőkben, hanem a városi parkokban és a saját kertünkben is valós veszélyt jelentenek. A krónikus fertőzések alattomos természete abban rejlik, hogy tüneteik gyakran csak hetekkel, hónapokkal vagy akár évekkel a csípés után jelentkeznek, amikor a páciens már nem is emlékszik a találkozásra az ízeltlábúval. Ez a cikk abban nyújt segítséget, hogy megértsük a ránk leselkedő veszélyeket, és hatékony, tudományosan megalapozott módszerekkel védekezzünk ellenük. A prevenció ugyanis minden esetben egyszerűbb és kifizetődőbb, mint egy évekig elhúzódó, komplex terápia.
Melyek a leggyakoribb kullancs okozta fertőzések?
A köztudatban a kullancscsípés egyet jelent a Lyme-kórral, ám a valóság ennél sokkal árnyaltabb. A kullancsok valódi „biológiai fegyverek”, amelyek egyszerre több kórokozót is hordozhatnak (társfertőzések), így egyetlen csípéssel komplex betegségcsomagot adhatnak át.
Lyme-kór (Lyme-borreliosis)
Ez a leggyakoribb kullancs által terjesztett betegség. A Borrelia burgdorferi nevű baktérium okozza, amely a véráramba kerülve képes a test bármely szövetében megtelepedni. Kezeletlenül ízületi gyulladást, szívritmuszavart és idegrendszeri károsodást okoz. Jellegzetes tünete a csípés helyén megjelenő, terjedő bőrpír (erythema migrans), ám ez az esetek 1/3-ában elmarad, ami nehezíti a diagnózist.
Kullancsencephalitis (FSME)
Ez egy vírusos eredetű agyvelő- és agyhártyagyulladás. Ellentétben a Lyme-kórral, itt a kórokozó a kullancs nyálmirigyeiben található, így a csípés után szinte azonnal, perceken belül megtörténhet a fertőzés. Kétfázisú betegség: először influenzaszerű tünetek jelentkeznek, majd egy átmeneti javulás után következhet a súlyos idegrendszeri fázis.
Egyéb társfertőzések
A Lyme-kór mellett gyakran jelennek meg más, kevésbé ismert, de makacs kórokozók. Ilyen például a maláriához hasonló tüneteket okozó Babesia, vagy a fehérvérsejteket támadó Anaplasma. Bár gyakran macskakarmolási betegségként ismerjük, a krónikus bartonellózis is terjedhet kullancsok útján, súlyos érrendszeri és idegrendszeri tüneteket okozva.
Hogyan védekezzünk a kullancscsípés ellen?
A védekezés első vonala a fizikai gátak alkalmazása és a tudatos magatartás. Mivel a kullancsok nem a fákról ugrálnak, hanem az aljnövényzetben, a fűszálak végén várakoznak, a védekezést lentről felfelé kell kezdeni.
Öltözködési szabályok
Kiránduláskor viseljünk zárt cipőt és hosszú szárú nadrágot. A nadrág szárát érdemes a zokniba tűrni – bár dizájn szempontjából nem a legelőnyösebb, ez a leghatékonyabb módja annak, hogy megakadályozzuk a parazita felmászását a bőrön. A világos színű ruházat viselése erősen ajánlott, nem azért, mert riasztja a kullancsokat, hanem mert a sötét, apró állatok sokkal hamarabb észrevehetők a világos textilen, így még a csípés előtt eltávolíthatók.
Ellenőrzés
A fertőzés esélye az idővel arányosan nő. A Lyme-baktériumnak például általában 24 órára van szüksége, hogy a kullancs bélrendszeréből a nyálmirigyeibe, onnan pedig az emberi vérbe jusson. Ezért a kirándulás utáni alapos testvizsgálat életmentő lehet. Nézzük át a hajlatokat (térd, hónalj), a lágyékot, a deréktájat és a hajas fejbőrt is, mivel a kullancsok a vékonyabb bőrrel fedett, meleg területeket keresik.
Kullancsriasztó szerek
Amikor a fizikai védelem nem elegendő, kémiai vagy természetes riasztószerekhez (repellensekhez) kell folyamodnunk. Ezek a szerek nem ölik meg a kullancsot, hanem „láthatatlanná” teszik az embert azzal, hogy blokkolják a parazita érzékszerveit.
DEET (N,N-dietil-meta-toluamid)
Ez a legismertebb és leghatékonyabb hatóanyag. Magas koncentrációban (30% felett) hosszan tartó védelmet biztosít, azonban erős oldószer, így károsíthatja a műszálas ruházatot és a műanyagokat. Kisgyermekeknél óvatosan alkalmazandó.
Pikaridin (Icaridin)
Modern alternatívája a DEET-nek. Szagtalan, nem roncsolja a műanyagokat, és kevésbé irritálja a bőrt, miközben hatékonysága vetekszik a DEET-tel. Családbarát választás.
Permetrin
Ez nem bőrre, hanem kizárólag ruházatra fújható szer. Rovarölő hatású: ha a kullancs a permetrinnel kezelt nadrágon mászik, az idegrendszere megbénul, és leesik, mielőtt csíphetne.
Természetes illóolajok
Az eukaliptusz citriodora olaja bizonyítottan hatásos, de rövidebb ideig (1-2 óra) nyújt védelmet, mint a szintetikus szerek, ezért gyakrabb ismétlést igényel.
Hogyan távolítsuk el szakszerűen a kullancsot?
Ha a megelőzés ellenére megtörtént a baj, a gyors és szakszerű eltávolítás a cél. A népi módszerek többsége (olajozás, krémezés, tekergetés) kifejezetten káros, mert arra készteti a fuldokló kullancsot, hogy a béltartalmát – és vele együtt a kórokozókat – az emberi véráramba öklendezze.
A helyes eltávolítás lépései:
Eszköz: Használjunk vékony hegyű csipeszt vagy a patikákban kapható speciális kullancseltávolító kanalat.
Pozíció: Fogjuk meg a kullancsot a lehető legközelebb a bőrhöz, a fejénél. Szigorúan tilos a potrohát (a duzzadt testét) összenyomni!
Mozdulat: Egy határozott, folyamatos mozdulattal húzzuk ki. Nem kell csavargatni, a kullancs szipókájában nincs menet. Ha a feje beszakad, az nem okoz fertőzést (már nincs benne a potroh tartalma), a szervezet idővel kilöki, mint egy szálkát.
Utókezelés: A csípés helyét fertőtlenítsük le jóddal vagy alkohollal.
Megfigyelés: Jegyezzük fel a csípés dátumát és helyét. A következő 4-6 hétben figyeljük a területet. Ha növekvő piros foltot vagy influenzaszerű tüneteket észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz.
