Az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek listája: az összes elnök
Ez a cikk és összeállítás az Amerikai Egyesült Államok összes eddigi elnökét mutatja be kronológiai sorrendben a tisztség 1789-es megalapításától kezdve. Az alábbiakban részletesen ellenőrizheted az egyes államfők hivatali idejét, pártállását, valamint a legfontosabb történelmi adatokat.
Az Amerikai Egyesült Államok elnökeinek listája
1. George Washington
Az Amerikai Egyesült Államok legelső elnöke, aki 1789 és 1797 között töltötte be a tisztséget. Hivatalosan egyetlen politikai pártnak sem volt a tagja, függetlenként kormányozta az alapítás utáni országot.
2. John Adams
George Washington egykori alelnöke, aki 1797-től 1801-ig állt az ország élén. A Federalista Párt színeiben nyerte meg a választást, és ő volt az első elnök, aki a Fehér Házban lakott.
3. Thomas Jefferson
Az ország harmadik elnöke, aki 1801 és 1809 között, két cikluson át irányította a nemzetet. A Demokrata-Republikánus Párt alapítójaként és a Függetlenségi Nyilatkozat fő szerzőjeként vonult be a történelembe.
4. James Madison
Két elnöki ciklust szolgált le 1809 és 1817 között. Szintén a Demokrata-Republikánus Párt tagja volt, és az ő elnöksége alatt zajlott az 1812-es brit–amerikai háború.
5. James Monroe
Az Egyesült Államok ötödik elnöke, aki 1817 és 1825 között vezette az országot a Demokrata-Republikánus Párt képviseletében. Nevéhez fűződik a híres Monroe-doktrína, amely az európai gyarmatosítás ellen szólt az amerikai kontinensen.
6. John Quincy Adams
A korábbi elnök, John Adams fia, aki 1825 és 1829 között volt hivatalban. Pályafutását Demokrata-Republikánus színekben kezdte, majd később a Nemzeti Republikánus Párt tagja lett.
7. Andrew Jackson
Az ország hetedik elnöke, aki 1829-től 1837-ig töltötte be a pozíciót. Ő volt a modern Demokrata Párt első elnöke, akinek hivatali idejét az erős elnöki jogkörök gyakorlása jellemezte.
8. Martin Van Buren
A Demokrata Párt színeiben kormányzott egyetlen cikluson át, 1837 és 1841 között. Elnökségére rányomta a bélyegét az 1837-es komoly gazdasági válság és pánik.
9. William Henry Harrison
A Whig Párt első elnöke, aki 1841-ben lépett hivatalba. Az amerikai történelem legrövidebb ideig szolgáló elnöke, ugyanis beiktatása után alig egy hónappal tüdőgyulladásban meghalt.
10. John Tyler
William Henry Harrison alelnökeként vette át a hatalmat annak halála után, így 1841 és 1845 között volt elnök. Bár a Whig Párt színeiben választották meg, politikai nézeteltérések miatt később kizárták a pártból.
11. James K. Polk
A Demokrata Párt képviselője, aki 1845 és 1849 között vezette az országot. Elnöksége alatt az Egyesült Államok területe jelentősen növekedett a mexikói–amerikai háború és az Oregon-egyezmény révén.
12. Zachary Taylor
Híres katonai tábornok, akit a Whig Párt színeiben választottak meg, és 1849-től 1850-ig volt elnök. Hivatali ideje korán véget ért, mivel 1850 júliusában váratlanul elhunyt.
13. Millard Fillmore
Zachary Taylor alelnökeként örökölte meg az elnöki széket, és 1850-től 1853-ig kormányzott a Whig Párt utolsó elnökeként. Nevéhez köthető az 1850-es kompromisszum aláírása, amely átmenetileg késleltette a polgárháborút.
14. Franklin Pierce
A Demokrata Párt tagja, aki egyetlen ciklust szolgált le 1853 és 1857 között. Intézkedései, mint például a Kansas–Nebraska-törvény, mélyítették a rabszolgatartás kérdése körüli belső feszültséget.
15. James Buchanan
Az ország tizenötödik elnöke, aki 1857-től 1861-ig állt az állam élén a Demokrata Párt képviseletében. Elnöksége alatt a déli államok elkezdtek elszakadni az Uniótól, ami közvetlenül a polgárháborúhoz vezetett.
16. Abraham Lincoln
Az Amerikai Egyesült Államok első republikánus elnöke, aki 1861-től 1865-ös meggyilkolásáig vezette a nemzetet. Irányítása alatt az Unió megnyerte az amerikai polgárháborút, és eltörölte a rabszolgaságot.
17. Andrew Johnson
Lincoln alelnökeként vette át a vezetést annak meggyilkolása után, és 1865-től 1869-ig volt elnök. Demokrata pártiként folyamatos konfliktusban állt a republikánus kongresszussal a háború utáni újjáépítés kérdéseiben.
18. Ulysses S. Grant
A polgárháború sikeres uniós tábornoka, aki a Republikánus Párt színeiben két ciklust töltött le 1869 és 1877 között. Elnöksége alatt nagy hangsúlyt fektetett a frissen felszabadított rabszolgák polgárjogainak védelmére.
19. Rutherford B. Hayes
A Republikánus Párt tagja, aki egy rendkívül szoros és vitatott választás után 1877 és 1881 között volt hivatalban. Az ő nevéhez fűződik a rekonstrukció hivatalos lezárása és a szövetségi csapatok kivonása a déli államokból.
20. James A. Garfield
Republikánus elnök, aki 1881 márciusában lépett hivatalba. Alig néhány hónapos kormányzás után merénylet áldozata lett, és az év szeptemberében belehalt sérüléseibe.
21. Chester A. Arthur
Garfield alelnökeként vette át a stafétát, és a Republikánus Párt színeiben 1881-től 1885-ig irányította az országot. Legismertebb tette a közhivatali rendszert megreformáló Pendleton-törvény elfogadása volt.
22. Grover Cleveland
A Demokrata Párt képviselője, aki 1885 és 1889 között töltötte első elnöki ciklusát. Ő az egyetlen elnök az amerikai történelemben, aki két nem egymást követő ciklusban is az ország elnöke volt.
23. Benjamin Harrison
George Washington után pontosan száz évvel, 1889 és 1893 között volt az Egyesült Államok elnöke a Republikánus Párt színeiben. Hivatali ideje alatt több új állam is csatlakozott az Unióhoz.
24. Grover Cleveland
Benjamin Harrison után visszatért a hatalomba, így 1893 és 1897 között töltötte le a második elnöki ciklusát a Demokrata Párt színeiben. Ez a hivatali ideje gazdasági válságok és komoly sztrájkok kezelésével telt.
25. William McKinley
A Republikánus Párt elnökeként 1897-től 1901-ig vezette az országot, vezetése alatt zajlott le a spanyol–amerikai háború. Második ciklusának elején, 1901 szeptemberében egy anarchista merénylő gyilkolta meg.
26. Theodore Roosevelt
McKinley halála után lett elnök, majd újra megválasztották, így a Republikánus Párt színeiben 1901 és 1909 között kormányzott. Progresszív politikájáról, a trösztellenes intézkedéseiről és a természetvédelem iránti elkötelezettségéről vált híressé.
27. William Howard Taft
A Republikánus Párt támogatásával nyerte meg a választást, és 1909-től 1913-ig volt hivatalban. Később, elnöksége után az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának elnöke is lett, ami egyedülálló teljesítmény.
28. Woodrow Wilson
A Demokrata Párt színeiben két cikluson át, 1913 és 1921 között vezette az országot. Az ő nevéhez fűződik az Egyesült Államok belépése az első világháborúba, valamint a Nemzetek Szövetségének megalapítása.
29. Warren G. Harding
A Republikánus Párt elnökeként 1921-től 1923-ig állt az ország élén. Kormányzását több súlyos korrupciós botrány árnyékolta be, és 1923 augusztusában, hivatali ideje alatt hunyt el szívrohamban.
30. Calvin Coolidge
Harding alelnöke, aki annak halála után, a Republikánus Párt képviseletében 1923 és 1929 között volt elnök. A gazdasági virágzás éveiben a minimális állami beavatkozás és az adócsökkentések politikáját követte.
31. Herbert Hoover
A Republikánus Párt színeiben lépett hivatalba 1929-ben, ám elnökségét teljesen tönkretette az ugyanabban az évben kirobbanó nagy gazdasági világválság, így 1933-ban távozott a posztjáról.
32. Franklin D. Roosevelt
Az egyetlen amerikai elnök, akit négyszer egymás után megválasztottak, így a Demokrata Párt színeiben 1933-tól 1945-ös haláláig vezette az országot. Nevéhez köthető a válságkezelő New Deal program és a szövetségesek vezetése a második világháborúban.
33. Harry S. Truman
Roosevelt halála után, a Demokrata Párt képviseletében 1945 és 1953 között volt az ország elnöke. Ő hozta meg a döntést az atombomba bevetéséről Japán ellen, és elnöksége alatt vette kezdetét a hidegháború.
34. Dwight D. Eisenhower
A második világháború legendás tábornoka, akit a Republikánus Párt színeiben választottak meg, és 1953-tól 1961-ig volt hivatalban. Elnöksége alatt épült ki az amerikai autópálya-hálózat és fejeződött be a koreai háború.
35. John F. Kennedy
A Demokrata Párt karizmatikus elnöke, aki 1961-től az 1963 novemberében történt dallas-i meggyilkolásáig volt hivatalban. Nevéhez fűződik a kubai rakétaválság kezelése és az Apollo-program elindítása.
36. Lyndon B. Johnson
Kennedy alelnökeként lépett a helyére, majd újraválasztották, így a Demokrata Párt színeiben 1963 és 1969 között kormányzott. Legfontosabb belpolitikai eredménye a faji megkülönböztetést eltörlő polgárjogi törvények aláírása volt.
37. Richard Nixon
A Republikánus Párt színeiben 1969 és 1974 között vezette az országot. Ő az egyetlen olyan elnök az amerikai történelemben, aki a Watergate-botrány miatt önként lemondott a tisztségéről.
38. Gerald Ford
Nixon lemondása után, alelnökként vette át a hivatalt a Republikánus Párt képviseletében 1974 és 1977 között. Ő az egyetlen olyan elnök, akit sem elnöknek, sem alelnöknek nem választott meg a nép vagy az elektori kollégium.
39. Jimmy Carter
A Demokrata Párt színeiben egyetlen cikluson át, 1977 és 1981 között volt az Egyesült Államok elnöke. Külpolitikájának legnagyobb sikere a Camp David-i egyezmény tető alá hozása volt Izrael és Egyiptom között.
40. Ronald Reagan
Egykori színész, aki a Republikánus Párt színeiben két cikluson át, 1981 és 1989 között vezette az országot. Erőteljes antikommunista külpolitikája és gazdaságpolitikája (Reaganomics) meghatározó volt a hidegháború lezárásában.
41. George H. W. Bush
Reagan alelnöke, aki a Republikánus Párt képviseletében 1989-től 1993-ig töltötte be az elnöki tisztséget. Az ő hivatali ideje alatt omlott össze a Szovjetunió, és zajlott le az első öbölháború.
42. Bill Clinton
A Demokrata Párt színeiben két sikeres gazdasági cikluson át, 1993 és 2001 között volt az Egyesült Államok elnöke. Kormányzását az internetrobbanás miatti gazdasági növekedés és a költségvetési többlet jellemezte.
43. George W. Bush
A korábbi elnök, George H. W. Bush fia, aki a Republikánus Párt színeiben 2001 és 2009 között volt hivatalban. Elnökségét alapjaiban határozták meg a 2001. szeptember 11-i terrortámadások, valamint az afganisztáni és iraki háborúk megindítása.
44. Barack Obama
Az Amerikai Egyesült Államok első afroamerikai elnöke, aki a Demokrata Párt színeiben két ciklust szolgált le 2009 és 2017 között. Legismertebb reformja az átfogó egészségbiztosítási törvény (Obamacare) bevezetése volt.
45. Donald Trump
Ingatlanmágnás és üzletember, aki a Republikánus Párt színeiben 2017 és 2021 között töltötte első elnöki ciklusát. Politikáját az „America First” (Amerika az első) elv, komoly adócsökkentések és szigorú bevándorláspolitika jellemezte.
46. Joe Biden
A Demokrata Párt jelöltjeként nyerte meg a 2020-as választást, és 2021 és 2025 között állt az ország élén. Elnöksége a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításra és a nemzetközi szövetségek megerősítésére fókuszált.
47. Donald Trump
Grover Cleveland után a második olyan elnök a történelemben, aki nem egymást követő ciklusokban tért vissza a Fehér Házba. A Republikánus Párt színeiben nyerte meg a 2024-es elnökválasztást, és 2025 januárjában lépett újra hivatalba.
Amerikai elnökök listája táblázatos formában
Sorszám
Elnök neve
Hivatali idő
Politikai párt
1.
George Washington
1789 – 1797
Független
2.
John Adams
1797 – 1801
Federalista
3.
Thomas Jefferson
1801 – 1809
Demokrata-Republikánus
4.
James Madison
1809 – 1817
Demokrata-Republikánus
5.
James Monroe
1817 – 1825
Demokrata-Republikánus
6.
John Quincy Adams
1825 – 1829
Demokrata-Republikánus / Nemzeti Republikánus
7.
Andrew Jackson
1829 – 1837
Demokrata
8.
Martin Van Buren
1837 – 1841
Demokrata
9.
William Henry Harrison
1841
Whig
10.
John Tyler
1841 – 1845
Whig / Független
11.
James K. Polk
1845 – 1849
Demokrata
12.
Zachary Taylor
1849 – 1850
Whig
13.
Millard Fillmore
1850 – 1853
Whig
14.
Franklin Pierce
1853 – 1857
Demokrata
15.
James Buchanan
1857 – 1861
Demokrata
16.
Abraham Lincoln
1861 – 1865
Republikánus
17.
Andrew Johnson
1865 – 1869
Demokrata / Nemzeti Unió Párt
18.
Ulysses S. Grant
1869 – 1877
Republikánus
19.
Rutherford B. Hayes
1877 – 1881
Republikánus
20.
James A. Garfield
1881
Republikánus
21.
Chester A. Arthur
1881 – 1885
Republikánus
22.
Grover Cleveland
1885 – 1889
Demokrata
23.
Benjamin Harrison
1889 – 1893
Republikánus
24.
Grover Cleveland
1893 – 1897
Demokrata
25.
William McKinley
1897 – 1901
Republikánus
26.
Theodore Roosevelt
1901 – 1909
Republikánus
27.
William Howard Taft
1909 – 1913
Republikánus
28.
Woodrow Wilson
1913 – 1921
Demokrata
29.
Warren G. Harding
1921 – 1923
Republikánus
30.
Calvin Coolidge
1923 – 1929
Republikánus
31.
Herbert Hoover
1929 – 1933
Republikánus
32.
Franklin D. Roosevelt
1933 – 1945
Demokrata
33.
Harry S. Truman
1945 – 1953
Demokrata
34.
Dwight D. Eisenhower
1953 – 1961
Republikánus
35.
John F. Kennedy
1961 – 1963
Demokrata
36.
Lyndon B. Johnson
1963 – 1969
Demokrata
37.
Richard Nixon
1969 – 1974
Republikánus
38.
Gerald Ford
1974 – 1977
Republikánus
39.
Jimmy Carter
1977 – 1981
Demokrata
40.
Ronald Reagan
1981 – 1989
Republikánus
41.
George H. W. Bush
1989 – 1993
Republikánus
42.
Bill Clinton
1993 – 2001
Demokrata
43.
George W. Bush
2001 – 2009
Republikánus
44.
Barack Obama
2009 – 2017
Demokrata
45.
Donald Trump
2017 – 2021
Republikánus
46.
Joe Biden
2021 – 2025
Demokrata
47.
Donald Trump
2025 –
Republikánus
Hogyan választják az Amerikai Egyesült Államok elnökét?
Az amerikai elnökválasztás egy meglehetősen egyedi, közvetett rendszerben zajlik, amelyet elektori rendszernek (Electoral College) neveznek. Ez azt jelenti, hogy a november elején tartott szavazás során az állampolgárok nem közvetlenül az elnökjelöltekre voksolnak, hanem az adott állam elektorait választják meg, akik támogatják az adott jelöltet. Minden tagállam bizonyos számú elektorral rendelkezik a lakosságszáma és a kongresszusi képviselőinek száma alapján.
A rendszer legfontosabb sajátossága a „győztes mindent visz” (winner-take-all) elv, amely a legtöbb államban érvényes: amelyik elnökjelölt megszerzi a lakossági szavazatok többségét egy adott államban, az az állam összes elektori szavazatát megkapja. Összesen 538 elektor van, és az elnöki szék elnyeréséhez a jelöltnek legalább a szavazatok többségét, azaz 270 elektori voksot kell megszereznie. Emiatt a módszer miatt előfordulhat az is, hogy valaki úgy lesz elnök, hogy országos szinten kevesebb közvetlen lakossági szavazatot kapott, mint a riválisa, de az elektori térképen okosabban győzedelmeskedett.
Kiből lehet elnök?
Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya (annak is a II. cikkelye) nagyon pontosan és szigorúan meghatározza azt a három alapvető jogi feltételt, amelynek minden elnökjelöltnek kötelezően meg kell felelnie. Nem számít a politikai háttér vagy a végzettség, a törvény előtt csak a következő kritériumok döntenek:
Született amerikai állampolgárság: Az elnöki tisztséget kizárólag olyan személy töltheti be, aki az Egyesült Államok állampolgáraként született (natural-born citizen). A honosított állampolgárok így automatikusan kiesnek a körből.
Életkori határ: A jelöltnek a beiktatása pillanatában be kell töltenie a legalább 35. életévét.
Helyi rezidens státusz: Az érintett személynek a választást megelőzően legalább 14 éven keresztül az Amerikai Egyesült Államok területén kell életvitelszerűen laknia.
Hány évre szól a mandátum? Hányszor lehet egy személy elnök?
Az Egyesült Államok elnökét 4 éves hivatali időre választják meg. Miután lejár ez a négy év, a regnáló elnök újraindulhat a választásokon, hogy megmérettesse magát egy második ciklusért is.
A történelem során sokáig csak egy íratlan szabály volt (amelyet még George Washington vezetett be), hogy senki ne törekedjen kettőnél több ciklusra. Ezt a hagyományt Franklin D. Roosevelt törte meg, akit a gazdasági világválság és a második világháború miatt négyszer is megválasztottak. Ezt követően, 1951-ben fogadták el az amerikai alkotmány 22. módosítását, amely hivatalosan és végérvényesen rögzítette: egy személy legfeljebb kétszer választható meg az ország elnökének. Ez a korlátozás vonatkozik az egymást követő és a nem egymást követő ciklusokra is.
Milyen jogkörei vannak?
Az amerikai elnök a végrehajtó hatalom feje, és jogköreit tekintve a világ egyik legbefolyásosabb politikai vezetője. Nemcsak államfő, hanem a kormány feje is egy személyben, ami azt jelenti, hogy közvetlenül ő irányítja a szövetségi minisztériumokat és a kormányzati ügynökségeket.
Az elnök legfontosabb alkotmányos jogkörei a következők:
A hadsereg főparancsnoka: Ő a fegyveres erők (hadsereg, haditengerészet, légierő stb.) legfőbb parancsnoka, közvetlen irányítása alá tartoznak a katonai műveletek.
Vétójog: A Kongresszus által elfogadott törvényeket az elnök megvétózhatja, visszaküldve azokat átdolgozásra. Ezt a vétót a törvényhozás csak kétharmados többséggel tudja felülírni.
Kinevezési jogkör: Az elnök nevezi ki a szövetségi bírákat, a Legfelsőbb Bíróság tagjait, a nagyköveteket és a minisztereket (a Szenátus jóváhagyásával).
Külpolitikai képviselet: Szerződéseket köthet más nemzetekkel, és hivatalosan ő képviseli az Egyesült Államokat a nemzetközi diplomáciában.
Elnöki kegyelem: Jogában áll szövetségi bűncselekmények elkövetői számára kegyelmet vagy büntetéscsökkentést biztosítani.
