Megközelítőleg így néz ki, ha manapság el akarsz mélyülni a természettudományok tanulásában.
Olyan iramban fejlődik ugyanis a tudomány, hogy az oktatása jelenleg mély válságban van. És a válsághelyzetek mindig szenzációs fejlődési ugrásokat szülnek. Így van ez most is.
A Vanderbilt Egyetemen folyó nagy port kavart kutatási projektben arra a következtetésre jutottak, hogy a számítógép-alapú környezetek hangsúlyosabb felhasználására, és más, újabb és hatékonyabb módszerekre lenne szükség a tanításban. Ez a projekt szülte Bettyt és Billyt.
Régóta tudjuk, hogy a tanítva tanulni modell kitűnően alkalmas a probléma-megoldási képesség fejlesztésére. Ahhoz, hogy tanítani tudjunk, egy nagyon alapos és mély megértésre van szükség, méghozzá egy olyan formában, hogy azt másoknak is elő tudjuk adni – és megérthetővé tudjuk tenni. Ezt megvalósítandó született egy tanulmány, amelynek végeredménye Betty Agya, egy intelligens számítógépes rendszer, egy animált karakter megszemélyesítésében.
Betty a természettudományokban, párja Billy pedig a matematikában jeleskedik. Mindketten rajzfilmfigurák, akiknek gépagya nemcsak tárgyi tudást, hanem tanulási technológiát is átad a tanulóknak. Bettyt kérdezni lehet, tesztelhető a tudása, sőt, a hölgy magyarázatokkal is képes szolgálni, és következtetéseket is képes levonni.
A lényeg: Betty és Billy tulajdonképpen nem tanít, hanem tanul. A tanuló tanítja, és Betty és Billy csak azt tudja, amit a tanuló átad nekik. Folyamatosan ellenőrizni kell Betty és Billy tudását, néhol korrigálni is, vagyis a tanuló állandó visszajelzést kap a saját tudásáról. Mindezeket a módszereket már nagyon korán, a magyar iskolai rendszernek megfelelően negyedikes-ötödikes korban sajátítják el komolyabb természettudományi tantárgyakon keresztül, mint pl. az ökoszisztéma működése vagy a matematika.
Mindez az ún. konstruktivista pedagógia része. Ennek lényege, hogy az ismeretek közvetlenül nem taníthatók a diáknak, hanem korábbi tudásához, tapasztalataihoz igazítva, minden egyes diáknak magának kell kitalálnia, vagyis „megkonstruálnia” azokat.
A tanításra való felkészülés ezért egy kutatási, felfedezési, integrálási (vagyis rendszerbe foglalást) és strukturálási (vagyis részekre bontást) folyamatot igénylő feladat. Nehéznek tűnik, igaz? Nos, az is. A tanárok kérdésekre válaszolnak, magyarázatokkal szolgálnak és visszajelzést kapnak a tanulóktól. Mindeközben a tanulókkal való kommunikáció ”letisztítja”, ”gyomlálja”, és kiterjeszti mind a tudást, mind a megértést. Ezért olyan mély a tanárok megértése a tananyagról.
A tanítva tanulással a tanulók jobb, hatékonyabb, aktívabb tanulási technikákat sajátítanak el és gyakorolnak, és felismerik a folyamatos és önállóan kezdeményezett megfigyelés és utánkövetés hasznát. Ezzel viszont sikeresebbek lesznek a tanulásban.
Te kipróbáltad már a tanítva tanulást?
Ha nincs is Betty és Billy kéznél, Laci, Józsi vagy Marcsi is jó lesz.
Kérlek, segíts eljutni minél több emberhez, és nyomd meg a "Tetszik" gombot!
És ha szerinted a Google-nak is illene tudnia rólunk, nyomj egyet a +1 gombra is!
Írta: Szalai Gabriella
tanulás-tanár és hivatásos tanuló
Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ
Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.
1 hozzászólás – Mesterséges intelligencia a tanításban
normajane mondja:
Én angolt tanítok a hugom egy barátjának. Középfokú nyelvvizsgám van és ő most kezdte. különben tényleg tudom ajánlani mindenkinek mert volt olyan igeidő pl amit akkor értettem meg amikor tanitottam. Szóval ez a letisztitas amit a cikk ír, tök igaz.
Szólj hozzá!
Te mit javasolsz ezzel kapcsolatban? Van valami kiegészítésed, megjegyzésed?
Segíts másoknak, és írd le itt!