Az athéni demokrácia kialakulása, fénykora és bukása (Történelem érettségi)
Az athéni demokrácia az ókori Hellász egyik legjelentősebb politikai újítása volt, amely a nép részvételén alapuló kormányzati rendszert valósított meg. Ez a tétel bemutatja a demokrácia kialakulásának előzményeit, fejlődését, fénykorát Periklész idején, valamint hanyatlását és bukását.(zanza.tv)
1. A demokrácia kialakulásának előzményei
Arisztokratikus köztársaság: Kr.e. 7. században Athénban az örökletes királyságot felváltotta az arisztokratikus köztársaság. A politikai hatalom az arisztokrácia kezében volt, akik kilenc arkhónt választottak az állam élére. Az arkhónokat az Areioszpagosz, a volt arkhónok tanácsa ellenőrizte. (Érettségi.com)
Drakón törvényei (Kr.e. 621): A démosz nyomására Drakón írásba foglalta a törvényeket, amelyek szigorúak voltak, de korlátozták az arisztokrata bíróságok önkényét. Az adósrabszolgaságot azonban nem szüntette meg, így a társadalmi feszültségek tovább nőttek. (Érettségi.com)
Szolón reformjai (Kr.e. 594): Szolón eltörölte az adósrabszolgaságot, elengedte az adósságokat, visszavásárolta a külföldre eladott rabszolgákat. A lakosságot vagyoni alapon négy osztályba sorolta, és politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebbekre is. Ez megteremtette a demokrácia alapjait. (Érettségi.com)
Peiszisztratosz türannisza (Kr.e. 560–527): Peiszisztratosz egyeduralmat vezetett be, de uralma alatt a démosz megerősödött. Halála után fiai nem tudták fenntartani a türanniszt, amely Kr.e. 510-ben megbukott. (Történelemi útravaló)
2. A demokrácia fénykora
Kleiszthenész reformjai (Kr.e. 508): Kleiszthenész területi alapon tíz phülébe osztotta Athén lakosságát, megszüntetve a vagyoni cenzust. A népgyűlés (ekklészia) lett a legfőbb hatalmi szerv, amelyben minden athéni polgár részt vehetett. A bulé (500-ak tanácsa) előkészítette a népgyűlés döntéseit. Bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmosz) a zsarnokság megelőzésére. (Történelemi útravaló)
Periklész kora (Kr.e. 5. század közepe): Periklész idején Athén elérte politikai és kulturális csúcspontját. A démosz politikai jogai kiteljesedtek, a hivatalviselés sorsolással történt, és a hivatalok betöltéséhez napidíjat vezettek be. Az ekklészia döntött a legfontosabb ügyekben, a bulé előkészítette a döntéseket, az Areioszpagosz ellenőrző szerepet töltött be, a sztratégoszok pedig a hadsereg vezetéséért feleltek. (tortenelem.fazekas.hu)
3. A demokrácia bukása
Peloponnészoszi háború (Kr.e. 431–404): Athén és Spárta közötti háború, amely Athén vereségével végződött. A háború kimerítette Athén erőforrásait, és megrendítette a demokráciába vetett hitet.(zanza.tv)
A harminc zsarnok uralma (Kr.e. 404–403): Spárta támogatásával oligarchikus kormányzatot vezettek be Athénban, amely elnyomó intézkedéseket hozott. A demokrácia csak Kr.e. 403-ban állt helyre, de már nem tudta visszanyerni korábbi fényét.
Hosszú távú hanyatlás: A demokrácia fokozatosan elvesztette jelentőségét, és a hellenisztikus korra már csak korlátozott formában létezett.
Összegzés
Az athéni demokrácia kialakulása hosszú folyamat eredménye volt, amelyben a démosz fokozatosan kivívta politikai jogait. Fénykorában a polgárok közvetlenül részt vehettek az állam irányításában, ami példátlan volt az ókorban. Bukását belső feszültségek és külső háborúk okozták, de öröksége máig hat a modern demokratikus rendszerekre.
