Szalai Gabriella
Ahol találkozhattál velünk:
Ajándék új látogatóinknak!
- 7 tévhit a tanulással kapcsolatban - minikönyv
- "Sima út a sikeres vizsgákig - felnőtt fejjel" - minitanfolyam
Belépés tagoknak
Tanulási tippek
Blog címkék tanulásról
Warning: Use of undefined constant php - assumed 'php' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /web/angolnyelvtanitas/tanuljtanulni.hu/wp-content/themes/angolnyelvvizsga/sidebar.php on line 116
Hasznos, érdekes információk
Miért nem tanul a magyar társadalom?
Mert nincs pénzünk rá. Legtöbbünknek ez lesz a kéznél lévő válasza.
Az okok azonban ennél sokrétűbbek – sokra nem is gondolunk, és pár ok pedig álarcot is visel.
A tanulásban résztvevő felnőtteket Györgyi Zoltán hat csoportba sorolja.
Vannak leszakadók, (fel)törekvők, iskolázottak, magasan iskolázottak, az elit és a nyugdíjasok.
A diplomás elit számára a tanulás az előmenetel feltétele és presztízskérdés is egyben. Ők általában a városokban élő, magas jövedelemmel rendelkező harmincasok-negyvenesek. Van azonban egy olyan réteg, aki közel hasonló intenzitással tanul, és az elithez hasonló áldozatvállalási készséggel rendelkezik: olyan formálisan középfokú végzettséggel rendelkezők, akiknek a tanulási igényük nagy. Ők a feltörekvők.
A leszakadóknak nincs pénzük a tanulásra (és ezzel még inkább leszakadnak), ami gyakran a tanulással szembeni ellenérzéssel párosul. Ez iskolai rossz tapasztalatokból adódik, amit nyíltan nem ismernek el, hanem életkoruk mögé bújtatnak. („Öreg vagyok én már ahhoz, hogy beüljek az iskolapadba!”)
Ma Magyarországon a felnőttek zöme nem vesz részt semmilyen oktatási tevékenységben. Az okok egy részéről már szó volt: az életkorból adódó negatív feltételezések, iskolai rossz tapasztalatok, és a pénzügyi nehézségek. Ezeken felül főként az elit körében fellelhető ok a sok munkavégzés miatti időhiány. Mások számára a nem-tanulásnak oka lehet a tanulói szereppel összekötött (feltételezett) presztízsveszteség is, illetve Magyarországon különösen nagy akadály az oktatási programok korlátozott területi elérhetősége.
Külön problémát jelent a felnőttoktatásban az is, hogy a modern felnőttoktatás a világ többi részén „tanulóközpontú” – hiszen ott a tanulók ezt megkövetelik –, és a tanuló egyéni igényeinek maximális figyelembevételével működik. A magyar felnőttoktatás pedig javarészt a felsőoktatási intézményeken belül valósul meg, amelyek hagyományosan „oktatóközpontúak”. Az átalakulásnak, ami nagyon is szükséges, egyelőre még az előszele sem látszik annak ellenére, hogy a tanulóközpontúság a használható és bevethető tudás feltétele lenne.
Nos, a kérdés, hogy ha most éppen nem tanulsz, akkor nálad mi az ok?
Te melyik csoportba tartozol?
Kérlek, segíts eljutni minél több emberhez, és nyomd meg a "Tetszik" gombot!
És ha szerinted a Google-nak is illene tudnia rólunk, nyomj egyet a +1 gombra is!
Írta: Szalai Gabriella
tanulás-tanár és hivatásos tanuló
© 2012 – tanuljtanulni.hu
Elfoglalt, rohanó felnőtteknek segítünk tanulási céljaik gyors és fájdalommentes elérésében, és a munkaerőpiacon való boldogulásban
- Társoldalaink
-
-
4 hozzászólás – Miért nem tanul a magyar társadalom?
Évi mondja:
”Diplomás elit” minimálbér közeli fizetéssel, ami nem nagyon engedi a tanulást… én ebbe a csoportba tartozom.
Szilveszter mondja:
A tanulással kapcsolatban tapasztalatom szerint a – főleg az egyetemeken és főiskolákon – tanárok sokszor ugyanazt az anyagot mondják, mint ahogyan meg vannak írva a könyvekben, anélkül, hogy érdekesebb területekre invitálnának az összefüggések keresése, a tanulás iránti motiváltság érdekében. Nem tudom, miért teszik még a mai napig. Talán az időhiány miatt vagy a kényelmesség? Ezért úgy látom, hogy a felnőttek úgy érezhetnek, mintha fölösleges lenne bejönni az iskolákba. Idő- és energia pocsékolását jelenthet. Ráadásul sokszor a teljesítménykényszerítés is működik a ”játszva tanulni” kárára. S úgy gondolom, hogy a felnőttekben kipusztították a tanulás vagy érdeklődés iránti természetes vágyakat. Talán elgépiesedhetett már az iskolánk zöme. Megoldás lehetne, ha visszatérhessünk a ”játszva tanuláshoz”.
Ennyit. Ezeket a játékos és érdekes dolgokat hiányolom leginkább a tapasztalataimon alapulva.
Sipos Erzsebet mondja:
Talan a felfele torekvok csoportjaba tartozom.49 eves vagyok es elso eves egyetemista.Tavoktatasi rendszerrel tanulok.A tanulasomat az teszi szeppe hogy mindent magam kell megkeresek.Ez sem keserves mert mindig akad aki utbaigazit.Ez a lap is sokat nyitotta az agyamat es tovabb buzdit a tanulasra.Tanulni szep, tanulni jo akarhany eves vagy
kizita mondja:
Nem értek egyet a játszva tanulás elvével. Bizonyos életkorban és bizonyos anyagokkal, tanulnivalókkal ezt meg lehet tenni, de az erőfeszítést nem lehet megspórolni. Ne csapjuk be magunkat! Pl. a matematikában csak sok gyakorlással lehet oda eljutni, hogy egyenleteket biztosan és pontosan oldjon meg valaki(aki átlagos képességgel).Ki kell alakítani azt az örömöt, hogy pontos eredményt kaptam, tehát ügyes vagyok, megértettem a problémát.Ma a diákok nagy része minél kevesebb időbefektetéssel akar egy elégséges jegyet elérni,nem tisztelik, sőt megvetik azokat akik ”erőlködnek”, könnyedén, lazán, érdekesen, sőt szórakoztatóan akarnak tanulni. Csak azt a tantárgyat, és azokat a témaköröket lehet szeretni, amit ért, megért, és a lehetőségeihez képest jól teljesít. Dicséret illeti azt a gyereket, akinek nehezen megy egy tantárgy, és négyes szinten teljesít( puskázás nélkül).Miközben egyre könyörtelenebb a világ, egyre nehezebb a biztos megélhetés, az iskolától elvárnánk, hogy a gyerek csak sikeres lehet. Az iskolának segíteni kell abban, hogy a gyerek megtanulja a 12 vagy 18 évi tanulás alatt, mi az erőssége, miben jó, s el tudja viselni, vagy erőfeszítéseket tudjon tenni abban, ami nehezen megy neki, vagy gyengébb képességekkel van megáldva. Azt gondolják sokan,- helytelenül- hogy minden csalódástól és rossztól meg kell védeni a gyerekeiket!Egy jó szülő és egy jó tanár meg tudja védeni a gyerekeket attól, hogy ne roppanjanak össze a feladatok alatt, vagy azzal, hogy megfelelő iskolába járatja, vagy azzal, hogy a képességeinek megfelelő szintet vár el tőle. Azzal tesszük a legnagyobb kárt, ha túlzottan féltjük és minden rossztól védjük a gyereket.
Szólj hozzá!
Te mit javasolsz ezzel kapcsolatban? Van valami kiegészítésed, megjegyzésed?
Segíts másoknak, és írd le itt!