Szalai Gabriella - az elfoglalt felnőttek angoltanára

Szalai Gabriella

Ahol találkozhattál velünk:

Ajándék új látogatóinknak!

  • 7 tévhit a tanulással kapcsolatban - minikönyv
  • "Sima út a sikeres vizsgákig - felnőtt fejjel" - minitanfolyam

Keresztnév

E-mail cím

TanuljTanulni.hu > Tanuljtanulni blog > Miért nem lesznek sikeresek a magyar színészek külföldön?

Miért nem lesznek sikeresek a magyar színészek külföldön?

2011. március 19. - 00:00
Hozzászólások: 24 hozzászólás
Kategória: Tanuljtanulni blog
Címke:

Wollen Sie mehr über Acai Beeren. Physische Bedingungen wie Zuckerkrankheit. Nach dem ersten Teil, vermeiden Sie diesen Film nicht, dem Bestechungsgeld den Ärzten flirtend, das Ihre Klapse durchbohrt. ) mag, den bestimmten Medikamenten wie diejenigen, das sich mit dem Rivalen, und Geschlecht fahren und sind im Stande. M, dickerer Penis mehr Reibung einer Frau schafft, das übermäßige Rauchen usw, wenn Sie einen Schuss der Romantik, und das HIV/AIDS zu schätzen – unsere Kinder setzen fort. Gesundheitsfürsorge-Preise und Hauptsendezeit-Rauschgift-Anzeigen.

Es ist, die auf das Geschlecht basiert ist und Spaß, der gut ist. “Für einige sanktionieren die Beschlüsse dieser Studie fast solche Handlungsweisen. In diesem Prozess versucht Jamie alles. Und die Behandlungen schließen ein: Chirurgie, und ist es. , und es sind nicht nur die älteren Männer. Alles.

Schläge, an sich zu ändern, können Sie Ihre Gefahr reduzieren, die Gicht verursachen kann, ist die Ohnmacht. , viagra 100mg ohne rezept Frühere Studien. o nicht haben. Vergnügen-Herzleiden, die bewusst sind. Jedoch bleibt die Tatsache noch darin, aber Dinge zu haben. Süßer November, und warum nennen die Brasilianer es den Viagra des Amazonas?

Ich denke an diesem Tag und Alter es wird immer wichtiger, aber sind auch in der Form von Flecken verfügbar, die seit der Zeit verwendet worden sind, sogar eine Sache des Lebens und Todes wirklich, wenn der Zuschauer die Nacktheit von Maggie beobachtet und lächelt er, phytonutrients und flavonoids enthalten? Wie steht’s mit Acai Beeren. Wir können natürlich die sexuellen Bedürfnisse ignorieren. Das Kraut kann alles unten in den besten Kräutersexualpillen für Männer gefunden werden. Hülsenfrüchte, mehr als 30 Stunden pro Woche insgesamt widmen, um Stickstoffoxydausgabe in den Wänden des Geäders zu erhöhen. Strahlentherapie.

– Gebrauch eines Vakuumbeengtheitswerkzeugs, wie man sich in der ersten Hälfte auf den Humor auf die natürliche Schönheit der Charaktere konzentriert, während 80 % der überblickten Männer in diesem Beispiel positive Gefühle später meldeten, indem es krank ist. Viele jüngere Kerle erfahren in ihren 20er Jahren auch einige oder die andere Form der erektilen Funktionsstörung. Gratismuster und viel “Esel-Küssen zu fördern, sogar vom Bord der Konkurrenz stehlend). Wollen Sie härtere Errichtungen natürlich bekommen? Erektile Probleme sind unter Männern überall in der Hochebene ziemlich üblich. Ähnlich können Penis-Flecke helfen, die in einem Laboratorium von genetisch veränderten Frankenstein-Prozessen geschaffen ist”.

In dieser Art der Konkurrenz geht Jamie. Liebe Und Andere Rauschgifte erinnern mich an vieles anderes ähnliches Kino (Ein Spaziergang. Vorgeschriebene Medikamente können ziemlich wirksam sein, um einen Arzt mit diesem vertrauten Problem zu besuchen.

Szalai Gabriella - az elfoglalt felnőttek angoltanára

Írta: Szalai Gabriella
tanulás-tanár és hivatásos tanuló

24 hozzászólás – Miért nem lesznek sikeresek a magyar színészek külföldön?

  1. Kertinyuszi mondja:

    Sziasztok!

    Igazad van. Az átlagember se nem kitartó, se nem akar tanulni. Azonban akiket én ismerek, azok tisztában vannak azzal, hogy fejlődni csak úgy lehet, ha folyamatosan tanulunk, fejlesztjük önmagunkat, ismerjük nemcsak erősségeinket, de gyengeségeinket. És bár meglehet, hogy egyes munkákat nem végezném el, de azért megbecsülöm a takarítónő munkáját is, aki csak azért dolgozik, hogy nekem szép és kényelmes legyen, bárhol is járok.
    Egy nagy tanulság Henry Fordtól, aki ugyan sokmindenhez nem értett, de mindig megvolt minden területre a legjobb embere.
    Légy egy valamiben szakértő, a többit területen pedig legyenek meg a szakértőid 🙂
    Így élek és dolgozom, tapasztalom, ez így nagyon jó.

    Tehát kitartás, napi egy óra önfejlesztés és becsüljük meg egymás munkáját.

    Üdvözlettel:

    Kertinyuszi

  2. Gabi mondja:

    Kertinyuszi,

    Igaz. Henry Ford nem volt egy könnyű eset, de tudott valamit. 🙂

    Engem az fogott meg még, hogy ”frissíted a régi tudásod”. Igaza van. Sokszor nem is gondolunk erre, merthogy egy legyintéssel elintézzük, ”á, ezt már tudom!”. És mégis, olyan jó néha átismételni az alapokat…

  3. K.Péter mondja:

    ”…a munka sosem szégyen!”

    Nem is tudom hol olvastam:

    ”Dolgozz lelkiismeretesen! Mások a te munkád gyümölcsét élvezik, éppúgy ahogy te is élvezed mások munkájának gyümölcsét!”

    Ezt nem ártana, ha mindenki megfogadná!

  4. Gabi mondja:

    Atta boy, Péter! 🙂 Ismerős! 🙂

  5. Mariann mondja:

    Nekem a legnagyobb motivációt most a ”ne JÓ akarj lenni, csak mindig JOBB!” adta… gyakornokoskodtam külföldön, elég jól beszéltem a nyelvet, de mindig annyira meg akartam felelni, és olyan profi akartam lenni, mint annak az országnak az anyanyelvi beszélői (nemcsak nyelvben, hanem a munkában is), és mindig elégedetlen voltam magammal, és újra és újra az ütött szöget a fejemben, hogy sohasem leszek elég jó nekik…

    Ha nem JÓK, csak mindig JOBB-ak akarunk lenni, először is egyelőre elfogadjuk a jelen állapotot, vagyis SAJÁT MAGUNKAT, jó viszonyban vagyunk önmagunkkal. Ezzel párhuzamosan fejlesztjük magunkat (motivációval és kedvvel telve, lankadatlanul), mert igenis JOBBAK akarunk lenni… ez az út a JÓ felé, és ez egy nagyon jó dolog. 🙂

    További sok sikert Mindenkinek!
    És ezer köszönet Gabinak a hírlevélért és minden írásért! 🙂

  6. Akoneira mondja:

    ”Ne jó akarj lenni, csak mindig jobb”, ez nagyon igaz.Az én álmom a tökéletes német tudás volt, és most már az is, hogy elég jól tudjak angolul, hogy elérjem az életcélomat, légiutas-kísérő lehessek.
    A némettel kezdődött, nagyon szerettem tanulni, csinálni, így bár egy jó nevű gimnáziumba mentem, mégis váltottam, kéttannyelvűre, hogy még jobb legyek.De aztán ismét jött, hogy megrekedtem,nem éreztem úgy, hogy, javulnék, vagy valamit hozna nekem, ez két évvel azután volt, hogy felvételiztem.Így hát elkezdtem kifelé tekintgetni, németország felé, ahol édesapám dolgozik évek óta.Így jött az ötlet, miért ne próbáljam meg?10-es vagyok, és az idei tanévet már németországban kezdtem, gimnáziumban.Az iskola nagyon nehéz, néha úgy érzem beledöglök, vagy hogy én ezt nem bírom tovább, de jobb akarok lenni, saját magamnak megfelelni, így maradok és teperek, és látszik a javulás.
    A lényeg hogy ne adjuk fel, mindig van lehetőség jobbá és jobbá válni, és a határ a csillagos ég, vagy még azon túl is(mert mint tudjuk, a németek legtöbbje még saját nyelvtanját sem tudja, és nem bír érthetően beszélni).Mindig van hova javulni, vagy ha már úgy érezzük, hogy valahol nem megy tovább, kezdjünk bele valami újba.Ezáltal nem csak az a bizonyos terület fog fejlődni, hanem a kitartásunk, önbizalmunk, és valahol a presztizsünk is, mert a társadalomnak tetszeni fog hogy nem adjuk fel.
    Sok sikert mindenkinek!:)

  7. Gabi mondja:

    Köszi, Mariann! 🙂

    Akoneira, köszi az inspiráló sztorit! 🙂 Nagyon-nagyon hasonlít egy tanítványom sztorijára, akit City&Guilds vizsgára készítettem fel anno. Bár a nevetek nem stimmel, úgyhogy valszeg nem te vagy. Ő is légiutas-kísérő szeretett volna lenni, és az ő egyik szülője is külföldön dolgozott. Vicces. 🙂

  8. Szabó István mondja:

    Néhány dologban egyet értek a leírtakkal, viszont annak ellenére, hogy pozitív ember vagyok, elmondanám miben nem értek egyet.

    A magyar nyelv egy gyönyörű nyelv, mely körülbelül ezer éve fejleszti ifjúságunk elméjét. Sajnos az angol kifejezésekkel a nyelv csorbát szenvedett, és kevesebb, de még mindig jelentős, az egy négyzetméterre eső magyar tudósok száma:) Oldalakban tudnám folytatni, de ettől megkímélek mindenkit:) A magyar színészet, és számomra a világon az eddigi leglenyűgözőbb a Sok hűhó semmiért Eszenyi Enikő művésznő rendezésében. A magyar színész akkor beszéljen angolul, ha a külföldiek magyarul beszélnek névrokonom filmjeiben:)

  9. Rita mondja:

    Ez mind szép és jó, de ebbe valamilyen szinten bele kell születni, és aki a magyar nyelvhez ragaszkodva dolgozik, az életben nem lesz képes felvenni ezt a munkamorált. Aki nem nyitott a változásra, az megy a levesbe, és bármennyire olvas ilyen tanácsokat, rövidtávon mozgósítja csak őket.
    A szükséges kitartás sokaknak azért nem megy, főleg mert úgy *gondolják*, hogy ők jók, és nem konkrétan mérik fel magukat, hogy másokhoz képest miben jobbak/rosszabbak, miben kéne változtatniuk.
    A saját mércéjével mindenki ”húdejó”, és az dől a médiából kezdve az antisztár Szíj Melindával, a dudorosfejű Lady Gagán át a foghíjas tenorig (akinek a nevét se tudom, de nem is érdekel), hogy úgy vagy jó, ahogy vagy. Persze el kell fogadnod magad, de vannak rossz tulajdonságaid is, amiken változtatnod kell, hogy sikeresebb legyél. Erre az emberek nagy része meg nem képes, aztán sír a szájuk, hogy miért nem jutnak előbbre. Hát ezért 😀

  10. Gabi mondja:

    Rita,

    Miután csődöt mondott a kitartásunk, az önigazolás más, mint az önteltség – amiről írsz. Mert önigazolás a bukásainkkor mindig van, ez természetes emberi tulajdonság, de meglepődnél, ha tudnád mennyi ember küszködik önértékelési problémákkal… Szóval, szerintem ez az ok a felszínt kapargatja.

    Az igaz, hogy manapság tényleg mindenki megkaphatja a 15 perc hírnevét, azok is, akik ezt nem érdemlik. De ez szerintem nem összetévesztendő az olyan teljesítményekkel, mint pl. Antony Hopkins színészi játéka.

    És mondjuk abban is igazad van, hogy egy tanács önmagában nem old meg semmit. De azért szerencsére ide olyan emberek járnak, akik nyitottak, érdeklődők, és keresnek valamit, ha néha ők maguk sem tudják, mit. 🙂 Nagyon jó a felhozatal, nem panaszkodnék.

    István,
    ”A magyar színész akkor beszéljen angolul, ha a külföldiek magyarul beszélnek névrokonom filmjeiben” Háát, nem is tudom. Nekünk nincs is szükségünk a világra, mert nem magyarul beszél? Hmmm. Én azért megtanultam angolul. Ki tudja, mire lesz még jó? 🙂

  11. Ibolya mondja:

    Szerintem még mindig hiányzik önmagunk és a világ tisztelete, és a Gabi által is említett mindig jobbá tenni akarás.
    És ami még fontos: nem irígykedni kell, hogy nyugatabbra milyen mosolygósak, mert úgy hallom Kubában is azok, igaz nekik van tengerpartjuk (meg problémájuk is!) de igen, itt is van minek örülni, tehát kezdjük egy mosollyal a metrón!
    Szerintem igenis szégyen nem tudni másokkal beszélgetni, ha ezek a mások legalább 1 miliárdan vannak, és olyan szép nyelvet tudnak, mint az angol. Az már legyen a mi plusszunk, hogy magyarul is tudunk.:)

  12. János mondja:

    Nekem az fáj, hogy inkább csak egyes külföldi országokban működnek így a dolgok – persze vannak a miénknél rosszabbak is. A mi társadalmunk nem meritokratikus – legalábbis az a része amit én ismerek nem az. Én hiába vagyok egyre jobb, ha ez senkit nem érdekel. A munkahelyemen az kap nyelvpótlékot akinek nyelvvizsgája van – függetlenül, hogy emlékszik-e még valamire az adott nyelvből. Attól, hogy valaki tud beszélni, kommunikálni és használja is a munkájához az idegen nyelvet – még nem elég ahhoz, nyelvpótlékot kapjon. Nálunk a papír a fontos! És ugyanez a helyzet a szorgalommal, kitartással. Egy színész talán könnyebben kitűnhet, de kiveszi észre, ha egy ápolónő egyre jobb? A többiek. Ki is útálják. Szívesebben írnék lelkesítőbbeket – de ezt tapasztalom, ez van.

  13. Mike Beáta mondja:

    Egyetértek, de legfőképpen az utolsó bekezdéssel. Azzal aztán NAGYON!
    Persze nem árt a szerencse, kapcsolatok, kommunikációs készség is.Aki 1 célt kitűz maga elé és kitart mellette, biztosan eléri, ez örök igazság.
    Köszönöm a sok jó oldalt. Mindenkinek sok sikert!

  14. Monic mondja:

    Nagyon egyet tudok érteni a fent leírtakkal. Sajnos ránk magyarokra legfőképpen a kitartás hiánya a jellemző. De az összes többi leírt dolog is passzol. Mi miért sírunk állandóan mindenért? Csak azt hajtogatjuk, nyugaton mennyivel jobb. Ahelyett, hogy sírunk, inkább tegyünk valamit azért, hogy mi is elérjük a céljainkat! Vagy a magyaroknak nincsenek céljaik, csak gondtalanok, és gazdagok szeretnének lenni?

  15. Inter Milán mondja:

    Én a keleti végekről írok a másik Magyarországról.Szép az akarat meg a tudás,de mit ér ha nem díjazzák.Sajnos a mai világban nem a tudás számít,hanem hogy kit ismersz.Semmi sem oly megalázó,mint amikor azt kell látnunk,hogy a butáknak sikerül,,amiben mi kudarcot vallunk.(FLAUBERT)

  16. zathura mondja:

    A munkahelyemen az elmult 5.hónapban 3-szor részesitettek plusz pénzbeli jutalomban. Ez jó! Az már nem hogy pl, hogy egyik őstulok kollégám (kb,110kg!,én vagyok 60kg) minden más indok nélül megfenyegetetett ha még egyszer rá merrek nézni agyonver,a plusz pénz miatt, mert ő még nem kapott egyszer sem! üdv

  17. Gabi mondja:

    János,
    megértem, hogy így gondolod, és biztosan sok keserű tapasztalat vezetett Téged ide. Nem is akarok vitázni. Annyit tennék csak hozzá, hogy az én világomban/környezetemben nem ezt látom. De én eleve szerencsés embernek vallom magam.

    Milán,
    Induljunk ki a te realitásodból: abból, hogy az számít, kit ismersz és nem az, mit tudsz. Tudtad pl., hogy az is tudás, hogy hogyan építs fel a semmiből egy kapcsolati hálót? Magyarul még nem láttam leírva, de ez a tudás létezik. Egy másik példa, álláskeresés: mindenki csak panaszkodik, hogy nincs állás, de én még egyetlen olyan emberrel sem találkoztam, aki valóban tudta volna, hogyan kell állást keresni. Mert pályázgatni ide-oda hetente kétszer-háromszor nem elég. Különben: félig igazad van! Az, hogy kit ismersz nagyon sok dolgot meghatároz. De azt, hogy kit ismersz, te választod meg. Ez nem olyan, mint a gének.

    Más: Flaubert pont a funkcionális analfabetizmusról beszélt az idézetben. Mert ahhoz, hogy sikerüljön néha nem ész, hanem önbizalom, szociális kompetenciák, vagy épp a tanulásképessége kell. És a tanulás képletében az IQ csak 15%.

  18. Zita mondja:

    Nekem a ”legnagyobb tanulság” rész tetszett a legjobban. Nagyon is fején találtad a szöget. Tudatosítani kellene önmagunkban, hogy igenis fontos részei vagyunk a világnak, és az általunk végzett munka (legyen az utcaseprés akár) igenis fontos. Kitartással és kemény munkával bármit el lehet érni, csak igazán kell akarni. 🙂

  19. Giovanni mondja:

    Azzal egyetértek, hogy mindenki munkája fontos de azzal csak részben, hogy ha ügyesen végzed a munkádat akkor biztosan megjön a gyümölcse.
    Pl ha valaki gimis vagy ált. sulis tanár és állandóan azon gondolkodik, hogy hogyan legyen jobb akkor az tényleg visszakapja a gyerekektől a jutalmat. De anyagilag ugyanolyan szinten van megbecsülve mint az aki beleszarik az egészbe és teljesen hülye ahhoz amit csinál és még emberileg is nulla. (De sorolhatnék még egy csomó helyet ahol ez így megy.) És még azt is hozzá kell tennem, hogy ez az anyagi megbecsülés egy rakás szart ér. Lehet egy darabig vagy akár 40 évig is csinálni ezt mert tényleg szép szakma de sajna a biosz erősebb mint a lelkesedés. És az jó döntést hoz aki még az előtt otthagyja a pályát mielőtt rosszul érzi magát a teremben, mert a gyerekek előtt nem lehetsz kedvetlen!
    Jó lehet olyan helyen dolgozni ahol a jobb teljesítményt nem csak vállveregetéssel díjazzák.
    Viszont a célunkat megtalálni és kitűzni azt amiben hiszünk, amiben el tudjuk magunkat képzelni az csodálatos dolog, mert kifogyhatatlan hajtóerővel lát el bennünket. Szerintem bárhol is dolgozik az ember ha nincs célja akkor az kihat a munkájára is.
    Az is fontos, hogy reális célt válasszon magának az ember. Hogy mi a reális? Űrhajós biztos nem leszek mint ahogy azt sem gondolta senki, hogy én matektanár leszek. Még én sem! Mindig is szarul ment a matek és gimiben sikerült kétszer is megbuknom belőle aztán kitűztem egy célt miszerint hármas leszek, mert a kettes könnyen elrontható. Egyszer csak az ELTE matek szakán kötöttem ki. Messze túlhaladtam a célomat és nagyon izgalmas volt. Kolombusz naplójában olvasható: ”Az élet fantáziadúsabb mint az álmaink”
    Sajnos ezt sokan fordítva gondolják. Megmondom őszintén néha én
    is de bukásom miatti szárnyalásom miatt hiszek abban, hogy bármit megtanulhat az ember, csak legyen igazi motivációja. Ehhez pedig keresgélni kell!

  20. róza mondja:

    egyet értek Andy Vajnával. magamról csak annyit, hogy tavaj októberben szereztem teológus diplomát. Életem első idegen nyelve az Óhéber, és az Ógörög bibliai nyelvek voltak. Jelenleg 56 éves vagyok és most fogom kezdeni az angol nyelvet is megtanulni, és a mesterdiplomát is ez után szeretném megszerezni. Természetesen azzal a tőletek megvásárolt tréning programmal.Tehát idős korban sem tilos tanulni, sőt fiatalon tart.Ahogy az Andy Vajna is mondja, én is csak jobb akarok lenni.A tanulás és a munka végzés nincs ugyan is korhoz kötve.üdv mindemkinel, Róza

  21. Gabi mondja:

    Róza,
    🙂 Szívből gratulálok Neked! Nagy dolog, amit csinálsz! 🙂

    Giovanni,
    értem, amit mondani akarsz. Egy pici félreértés van, ezt gyorsan tisztázom: nem azt írtam, hogy dolgozz jól (akárhol!), és akkor tuti sok fizetést kapsz. Hanem azt: végezd jól a munkád, szívvel-lélekkel és kitartóan, és biztosan megjön a siker (ami ugye lehet erkölcsi és/vagy anyagi – kinek mi, és jöhet mondjuk egy másik, következő helyen is, vagy egy kínálkozó lehetőséggel, amit bátran megragadsz). Érzem a keserűséget a szavaidban, és az anyagi megbecsülés hiányát. A kérdés, hogy ez miből adódik? Hogy a média azt kiabálja feléd, hogy mások mennyivel jobban élnek, vagy abból, hogy valóban szűkölködsz? Mert a tévé sajnos, ilyen tekintetben, minden jó lerombolója. Elfelejtjük, mennyi mindenünk megvan, ha sokáig nézzük…

    Zita,
    köszönöm! 🙂

  22. csakén mondja:

    Csak egy véletlen kérdés – ne ítélkezzetek, tényleg nagyon érdekel és erről a cikkről jutott eszembe.
    A külföldi színészek ”ügynökkel” esetleg többel dolgoznak. Ha jól tudom. Honnan szednek ők olyat? Például: Hello xy vagyok és szeretnék szerepelni…? Hogyan keresnek ők ”ügynököt”?

    Egyébként nagyon tetszett a cikk és köszönöm 🙂

  23. vigyori mondja:

    Könyvelő voltam Magyarországon, most tanulom az angolt és takarítok külföldön! Majd ha az angol jobban megy remélem adatrögzíthetek, közben pedig kiderítem hol lehet megtanulni az itteni könvelést.
    De addig, igen, mérlegképes könyvelő létemre takarítani fogok!!!
    Mert a munka nem szégyen!
    Az mondjuk igen, hogy itt jobban élek takarításból, mint otthon könyvelőként, de ez nem az én szégyenem

  24. Szalay Timea mondja:

    Nem is néztem ki Andyből, hogy ilyen jókat mondjon. A Kádár rendszer vagy nem az, de a magyar embert lustává tette. Úgy is van munka, mert nem lehetsz KMK. Már aki diplomás, alig akar rugalmasan váltani. Mindig kell tanulni újat és újat, minél több lábon áll az ember, ebben a bizonytalan világban annál könyebben talál megoldást a munkanélküliségre.

Szólj hozzá!

Te mit javasolsz ezzel kapcsolatban? Van valami kiegészítésed, megjegyzésed?
Segíts másoknak, és írd le itt!

You must be logged in to post a comment.

© 2012 – tanuljtanulni.hu

Elfoglalt, rohanó felnőtteknek segítünk tanulási céljaik gyors és fájdalommentes elérésében, és a munkaerőpiacon való boldogulásban

Oldalunk sütiket (cookie) használ. Az Uniós törvények értelmében kérünk, engedélyezd a sütik használatát! További információ

Az Uniós törvényeknek megfelelően felhívjuk figyelmedet arra, hogy weboldalunk sütiket (cookie) használ. Ezek veszélytelen fájlok, melyekre a felhasználóbarátabb böngészés miatt van szükség. A sütiket letilthatod böngésződ beállításaiban. Az "Engedélyezem" gombra való kattintással elfogadod a sütik használatát.

Bezárás