Szalai Gabriella
Ahol találkozhattál velünk:
Ajándék új látogatóinknak!
- 7 tévhit a tanulással kapcsolatban - minikönyv
- "Sima út a sikeres vizsgákig - felnőtt fejjel" - minitanfolyam
Belépés tagoknak
Tanulási tippek
Blog címkék tanulásról
Warning: Use of undefined constant php - assumed 'php' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /web/angolnyelvtanitas/tanuljtanulni.hu/wp-content/themes/angolnyelvvizsga/sidebar.php on line 116
Hasznos, érdekes információk
A hagyományos oktatás vége
"Amiről papírom van, azt sosem csináltam, amit most csinálok, arról viszont nincs semmilyen papírom".
Ezt múlt héten egy cégvezetőknek szóló különleges napon hallottam egy igen sikeres cég tulajdonosától. Egymásra néztünk a hallgatóság soraiban: hát, igen. Ismerős.
Előbb kezdtem el angolt tanítani, minthogy papír lett volna a kezemben róla. Sőt! Szentségtörés!
Van, aki papír nélkül képes profi szinten űzni egy szakmát! Mert képes autodidakta módon tanulni és képes magát képezni egy adott szakterületen belül. Pont erről írt pár napja Robert Kiyosaki.
Kiyosaki szerint a hagyományos oktatás az ipari kor egyik utolsó bástyája, és leomlóban van. Az oktatási rendszer és az élethez szükséges tanulás (és tudás) egyre inkább eltávolodik egymástól. De ezt biztosan te is látod a környezetedben. A jelek ugyanis nyilvánvalóak.
Ma már egyre kevésbé nézünk fel a formális oktatásból származó végzettségekre, és egyre kevésbé hisszük, hogy önmagában egy végzettség „feljogosít” minket bármire.
Lassan felfedeztük a tanulás más, rendhagyó formáit is: tanulunk a barátainktól, a Wikipédiából, a Google segítségével, You Tube videókból, a Facebookról. Egyre több munkahelyi képzésen veszünk részt. Online végzettségek, e-könyvek, gyakorlatban elsajátított tudás, informális tanulás. És persze még ennél több változás is jön!
Mert most jön mindezeknek az elismertsége. Most jön az a kor, amikor a papírokkal önmagukban nem mész semmire, és amikor a tapasztalat helyettesíti a végzettséget. Van köztünk, akinek ez már természetes, és lesz, aki szentségtörésnek ítéli. Akárhogy is, a hagyományos életutaknak vége.
Minél előbb kikerülsz az oktatási rendszerből, annál jobb, mert az igazi tanulás úgyis utána kezdődik. A „pályaválasztás” egyre inkább elveszíti a jelentőségét, hiszen az életed során többször is választhatsz majd – és esetenként rá is lehetsz kényszerítve. Olyan területeken kell majd gyorsan és sok tudást elsajátítanod, amely számodra teljesen váratlan, soha nem látott, nem tapasztalt, és talán teljesen más attól, amivel addig foglalkoztál. De ez csak tanulási készség.
Nemrég láttam egy riportot egy fiatal informatikussal, aki felfedezett a You Tube-on egy videót hidrofonikus melegház-építésről (talaj nélküli növénytermesztésről), amit megnézett vagy ötvenszer, és a mintájára megépítette a saját melegházát. De ne menjünk ilyen messze.
Egy barátom önálló tanulás után hibátlanul kiépítette a teljes villamos hálózatot a házukban egyes-egyedül, majd két évre rá elment villanyszerelőnek tanulni. Közel negyven évesen, nőként, három gyerekkel – megjegyzem. Ha már tudja, legyen hozzá papírja is. (Figyeled a sorrendet?)
Biztosan te is ismersz olyan embert, aki fittyet hányt a hagyományos életutakra, a hagyományos tanulási csatornákra, sikeresen elsajátított egy szaktudást, és sikeresen űzi azt a gyakorlatban. Papírok, oklevelek, minősítések és végzettségek nélkül.
A végső tanulság? A hagyományos oktatásnak fel kell kötnie a gyatyáját, ha alkalmazkodni akar.
Előtted viszont ezer út nyílik meg. 🙂
Kérlek, segíts eljutni minél több emberhez, és nyomd meg a "Tetszik" gombot!
És ha szerinted a Google-nak is illene tudnia rólunk, nyomj egyet a +1 gombra is!
Írta: Szalai Gabriella
tanulás-tanár és hivatásos tanuló
© 2012 – tanuljtanulni.hu
Elfoglalt, rohanó felnőtteknek segítünk tanulási céljaik gyors és fájdalommentes elérésében, és a munkaerőpiacon való boldogulásban
- Társoldalaink
-
-
4 hozzászólás – A hagyományos oktatás vége
Vass Gábor mondja:
Hát, igen is meg nem is! Magam is előszőr csináltam néhány dolgot, majd – mivel kötlező – megszereztem a papírt is
DE ! Az alapinteligencia, a magfelelő gondolkodásmód, az alapvető tárgyi ismeretek nélkül aligha tudtam volna papirral, vagy papír nélkül jól végezni a munkámat.
Ezzel nem akarom túldicsérni az oktatási rendszert, mert sok felesleges dolgot is meg kellett (volna) tanulni, tehát egy reform nagyon kellene. Az összefüggések, a rendszerek, a természet és az emberi természet törvényszerűségeinek megismertetése, a források hozzáférésének ismerete, ezek röviden az általam elképzelt iskola oktatási anyagának a vázlata. A módja pedig a tanulók aktív és intenzív bevonása ezen ismeretek felfedezésébe.
A legfontosabb az érdeklődés felkeltése és fenntartása.
Ehhez azonban először egy teljesen új, fogékony tanítói, tanári gárda kinevelése szükséges. De hát ezeket ki tanítaná meg arra, hogy hogyn kell a tanárokat megtanítani a tanításra ?
Ennek az új oktatási-nevelési rendszernek a megtervezéséhez egy nagy csapat sikeres, de mát nyugdíjas tanító és tanár, valamint nem feltétlenül nyugdíjas pszichológus szükséges, továbbá az ezekből alakúló csoportokat összefogó oktatási szakemberekre, vállalkozó kisérleti iskolákra vagy osztályokra, és 2-3 évre.
Nemes Ildikó mondja:
Biztosan van rengeteg példa hasonló sikertörténetre. Minden elismerésem azoké, akik saját erőből, érdeklődésüket követve megtanulnak valamit, és azt profi módon űzik. Egyre több elismert szakember érzi azt, hogy a hagyományos iskola valóban nem a legmegfelelőbb hely a tanulásra. Azért azt javasolom, ne mulasszuk el hangsúlyozni, hogy valóban, a hagyományos hely talán felesleges, de maga a tanulás, nem. Mert a sikertörténet szereplőjét valószínűleg félúton agyon vágja az áram, ha nem jár utána a szereléshez szükséges ismereteknek!
Kicsit aggódom, hogy a mai világban, ahol valóban, a neten, könyvtárakban minden hozzáférhető. Igen minden a félismeret, az áltudomány, és persze a tudomány is. Ahol a Spektrum TV-s műveltség egyre elterjedtebb, s ahol a fiatalok többsége vámpírok szerelméről olvas, ki segít az önállóan tanulni, művelődni vágyóknak az útkereszteződésekben eldönteni, merre tovább?
Panka mondja:
Szerintem alapvető probléma, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok nagy része nem képes haladni a korral. A főiskolán, egyetemen megszerzett módszertani ”tudás” valójában (tapasztalatból mondom, mert én is tanár vagyok) nem sok mindenre jó. A folyamatos önképzéshez pedig kitartás, akarat és igényesség kellene. Fel kéne ismerni, hogy sok probléma orvosolható lenne, ha nem a 25 évvel ezelőtti merev hozzáállással kezelnék a fiatalokat. Ha módszertanilag felkészült vagy, a tananyagot pedig képes vagy úgy tálalni, hogy abból a mindennapokban számukra használható információt kaphassanak, és mindezek mellett valamennyire szórakoztató, figyelemfelkeltő is tudsz lenni, már nyert ügyed lehet. De ehhez folyamatosan fejlődni, újítani kell. És erre is jók azok a források és módszerek, amikről Gabi írt. Meg kell változnia a pedagógusok hozzáállásának! De ez szerintem egyéni feladat, nem lehet intézményesíteni. Ildikó! Szerintem egyáltalán nem baj, hogy a fiatalok vámpírok szerelméről (vagy varázslótanoncokról) olvasnak! Mert végre OLVASNAK!!!
Gabi mondja:
Nagyon érdekes gondoltatokat írtatok le, köszönöm!
Miki,
a tanulás forrása és a munka iránti igényesség szerintem nem függ össze. Ez utóbbi inkább személyiségelem. De szerintem te is egyetértesz ezzel. Kiyosakit is sokan támadják a blogbejegyzésben leírt kinyilatkoztatása miatt, de aki ezt támadja, szerintem nem érti a lényegét. A hagyományos oktatás halála nem a teljes oktatási intézményrendszer halálát jelenti, de mindenképp radikális átalakulását, ahogy Gábor és Panka is írt erről.
Szólj hozzá!
Te mit javasolsz ezzel kapcsolatban? Van valami kiegészítésed, megjegyzésed?
Segíts másoknak, és írd le itt!